Az Európai Bizottság közzétette éves jogállamisági jelentését, amely Magyarország ügyészségéről több pontatlanságot és valótlanságot tartalmaz – írta a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtófőosztálya.
Teljes képtelenségnek nevezték azt az állítást, hogy az ügyészség politikai befolyás alatt áll. Leszögezték, hogy minden ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen járnak el, hozzátéve, hogy amennyiben bárkinek ilyen befolyásolásról van tudomása, akkor tárja az ügyészség elé, és alaposan kivizsgálják.
Közleményükben kitértek Magyar Péter ügyére, akinek állítása szerint az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség megszüntette az eljárást
– ismertették.
A közlemény szerint téves a bizottság azon állítása, hogy nem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket a korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok. A felülbírálati indítvány benyújtását követően a nyomozási bíró dönthet úgy, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, így ekkor megindul a nyomozás, vagy folytatódik az eljárás – hangsúlyozták.
Ha a felülbírálati indítvány alapján a bíróság a nyomozás elrendeléséről vagy folytatásáról döntött, és a nyomozó hatóság ismételten megszünteti a büntetőeljárást, akkor ismételt felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség. Az ügyészség nem kötelezhető a vádemelésre, mivel ez alkotmányellenes és az ügyészség függetlenségével összeegyeztethetetlen volna, a felülbírálati indítványt benyújtó azonban vádindítványt nyújthat be, azaz lehetősége van bíróság elé vinni az ügyet. Ilyen azonban a jogintézmény megszületése óta egyetlen esetben sem történt, vagyis az ügyészség minden vitatott ügyben törvényesen és helyesen járt el.
Pontatlan és félrevezető vádak
A közlemény pontatlannak és félrevezetőnek nevezte a jelentésnek az ügyészség hierarchikus felépítésével kapcsolatos európai bizottsági kifogásokat. Ezzel kapcsolatban azt írták, az Európa Tanács keretében működő Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa korábban megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás, és ugyanerre jutott a Velencei Bizottság is. Az akkori megállapítás szerint a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét. Az ügyészségre vonatkozó törvények a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak, a többi között azt, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt, aki egyedi ügyben utasítást nem ad, és olyan jogköre sincs, mint a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen eljárást indokolás nélkül megszüntethet.
A szervezet felépítéséből és a jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a vezető ügyész utasítást adhat a beosztott ügyésznek, mely esetben az utasításért már ő felel. Ha az ügyész a felettese utasításával nem ért egyet, kérheti annak írásba foglalását, ennek megtörténtéig az utasítás végrehajtása nem kötelező. Ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve, ilyen kérelem teljesítése pedig nem tagadható meg – ismertették. A jelentés azon pontjával kapcsolatban, hogy szerintük még mindig nem sikerült jelentős eredményeket elérni a magas szinten elkövetett korrupcióval szemben, az ügyészség fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bizottság nem friss adatokra, hanem a korábbi évek jogállamisági jelentéseinek megállapításaira hivatkozik.
A magyar büntető törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, annak pontos meghatározása a nemzetközi jogban sem található meg, így az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy a bizottság erre vonatkozó értelmezése mit takar. Hangsúlyozták, hogy
az ügyészség korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt már vádat. Az ügyészség szerint nem állja meg a helyét a jelentés azon állítása sem, hogy a közszférában továbbra is magas a korrupció szintje. Úgy fogalmaztak, hogy az ügyészség minden olyan kimutatást, elemzést figyelemmel kísér, amely alkalmas lehet a korrupció magyarországi helyzetének minél teljesebb bemutatására.
Felidézték: az Eurobarométer tavalyi felmérése során a magyarországi megkérdezettek 22 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érinti-e őt a korrupció a mindennapi életben. Ez az eredmény az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál – ismertették, hozzáfűzve, hogy csupán a válaszadók kilenc százaléka volt tanúja a megelőző egy évben korrupciós esetnek, és az ügyészség hatáskörébe ezen kilenc százalék tartozik. A jogállamisági jelentés ügyészséget érintő állításai valótlanok és félrevezetők, a magyar ügyészség hierarchikus felépítésű és minden egyes ügyben politikai befolyástól mentesen, a törvényi előírásokat maradéktalanul betartva, szakszerűen jár el – nyomatékosították.
A felülbírálati indítvánnyal megtámadható ügyekben vádindítványt nem nyújtottak be, tehát a vitatott ügyekben hozott bírósági döntések is igazolják, hogy az ügyészség törvényesen és helyesen döntött – összegezte állásfoglalását a Legfőbb Ügyészség.
