Az Európai Bizottság közzétette éves jogállamisági jelentését, amely Magyarország ügyészségéről több pontatlanságot és valótlanságot tartalmaz – írta a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtófőosztálya.
Teljes képtelenségnek nevezték azt az állítást, hogy az ügyészség politikai befolyás alatt áll. Leszögezték, hogy minden ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen járnak el, hozzátéve, hogy amennyiben bárkinek ilyen befolyásolásról van tudomása, akkor tárja az ügyészség elé, és alaposan kivizsgálják.
Közleményükben kitértek Magyar Péter ügyére, akinek állítása szerint az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség megszüntette az eljárást
– ismertették.
A közlemény szerint téves a bizottság azon állítása, hogy nem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket a korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok. A felülbírálati indítvány benyújtását követően a nyomozási bíró dönthet úgy, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, így ekkor megindul a nyomozás, vagy folytatódik az eljárás – hangsúlyozták.
Ha a felülbírálati indítvány alapján a bíróság a nyomozás elrendeléséről vagy folytatásáról döntött, és a nyomozó hatóság ismételten megszünteti a büntetőeljárást, akkor ismételt felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség. Az ügyészség nem kötelezhető a vádemelésre, mivel ez alkotmányellenes és az ügyészség függetlenségével összeegyeztethetetlen volna, a felülbírálati indítványt benyújtó azonban vádindítványt nyújthat be, azaz lehetősége van bíróság elé vinni az ügyet. Ilyen azonban a jogintézmény megszületése óta egyetlen esetben sem történt, vagyis az ügyészség minden vitatott ügyben törvényesen és helyesen járt el.
Pontatlan és félrevezető vádak
A közlemény pontatlannak és félrevezetőnek nevezte a jelentésnek az ügyészség hierarchikus felépítésével kapcsolatos európai bizottsági kifogásokat. Ezzel kapcsolatban azt írták, az Európa Tanács keretében működő Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa korábban megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás, és ugyanerre jutott a Velencei Bizottság is. Az akkori megállapítás szerint a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét. Az ügyészségre vonatkozó törvények a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak, a többi között azt, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt, aki egyedi ügyben utasítást nem ad, és olyan jogköre sincs, mint a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen eljárást indokolás nélkül megszüntethet.