Több mint 90 magyar kis- és középvállalkozás kapott lehetőséget arra az elmúlt fél évben, hogy nemzetközi helyszínen mutassa be egészségügyi innovációit. Az EIT Health InnoStars, az Európai Unió intézményeként működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségügyre fókuszáló egysége és az iLex Group egészségügyi Innovációs Versenyén az OrthoGraph Kft. megosztott első díjat kapott az egészségügyi intézményeknek szánt létesítménygazdálkodási megoldások kategóriában. A fejlesztés a kórházak tisztasági ellenőrzését, valamint a kórházi ágyak 3D épületinformatikai szolgáltatással történő menedzsmentjét teszi lehetővé.
Korbuly Ádám, az OrthoGraph Kft. alapítója, technológiai igazgató a Világgazdaságnak elmondta, a cégük elsődleges tevékenysége egy nemzetközileg is elismert egyedülálló technológiai fejlesztés, melynek révén úgynevezett digitális ikret készítenek az épületekről. „Olyan technológiát találtunk ki, amellyel rendkívül gyorsan és nagy pontossággal lehet épületeket felmérni és grafikusan leltározni. A digitális iker teljes valójában kiszolgálja az épület üzemeltetését az épület üzemeltetési vagy használati életciklusában. Már a kivitelezés kezdetétől egészen a lebontás végéig adjuk ezt a technológiát és a szolgáltatást is” – mondta el.
Azt is elmagyarázta, hogy nagyon bonyolult és drága folyamat egy hatalmas épület „feltérképezése”, magas képzettségű embert igényel, ráadásul nagyon monoton tevékenység, az emberek megcsömörlenek tőle. Vannak ugyan technológiák, amelyekkel meg lehet könnyíteni, egyszerűsíteni ezt a munkát, mint a lézerszkennelés, de a legolcsóbb szkenner is 8 millió forintnál kezdődik, illetve van, amelyik több száz millióba kerül – tette hozzá.
Ehhez képest mi egy olyan technológiát találtunk ki, ahol egy egyszerű telefonnal vagy Ipaddel kimegy egy középfokú végzettségű ember, és fel tudja venni úgy a teljes épületet, hogy az ujjával berajzolja
– közölte a szakember. Mint mondta, utána a program instrukcióinak megfelelően elvégez néhány mérést egy lézeres távolságmérővel, és kialakul az épület 3D alaprajza. Ráadásul nagyon pontosan. Tehát akár alacsony képzettségű emberek nagyon pontos alaprajzot tudnak készíteni egy látványos, sok esetben szórakoztató technológiával.
A tulajdonos hangsúlyozta, az OrthoGraph legnagyobb értéke, hogy a digitális modell kezeléséhez nem kell egy magasan képzett építész munkaerő, hanem egy karbantartó is képes elvégezni az adatok rögzítését. Ha kicseréltek két fűtőtestet, akkor ráteszi a digitális azonosítót, máris bekerül a rendszerbe a két új berendezés – mondta Korbuly Ádám. Hozzátette:
enélkül az a jól ismert helyzet áll fenn, amikor az épület minden szeglete a legrégebbi dolgozó fejében van, de ha ő elmegy nyugdíjba, onnantól kezdve senki sem tudja, hol van a főkapcsoló meg a főelzáró.
De ez nem csak Magyarországon van így, mert borzasztóan nehéz minden épületdokumentáció naprakész nyilvántartása.
Vajon hogyan támogatja mindez a kórházi tisztaságot?
Van tehát egy épületmodell a főfalakkal, válaszfalakkal, ahol leltározni kellene. „Készítettünk egy olyan technológiát, amellyel ugyanilyen gyorsan, digitálisan, kontrollált módon bárki képes felvenni egy eszközleltárat úgy, hogy minden eszközre felkerül egy egyedi azonosító – részletezi Korbuly Ádám.
Azonosító kerül a székre, az asztalra, vagy egy főelzáróra, mindenre, ami karbantartást igényel. Amikor az egyedi azonosítót rögzítették, akkor a digitális modellen lerakja az alaprajzra az eszközt, és a rendszer feldob egy adatlapot hozzá.
Ilyen módon lehet grafikusan leltározni, csatolhatnak hozzá fotót, akár hőkamerás képet, ezzel a tárgy olyan tulajdonságaira is fény derül, hogy esetleg hamarosan meghibásodik. „Ezzel megelőzhető akár egy leállás, ami kórház esetén az emberéletek mentése, illetve költségmegtakarítás szempontjából is nagyon fontos. Innen indult el a sztori, hogy van egy leltározó technológiánk – mi egyébként integrálható létesítménygazdálkodási szoftverekkel meg épületautomatizálási szoftverekkel –, és adódott a kérdés, hogy a kórházaknak ez tud-e értéket teremteni.”
Azt találtuk ki, hogy tegyünk minden helyiség ajtajára egy RFID csipet a középső zsanér fölé, és mondjuk azt, hogy amikor a takarítószemélyzet a munkáját végzi, pittyentsen egyet, amikor bement, meg amikor kijött. Ha ezt minden egyes helyiségben megteszi, akkor le lehet kérdezni, hogy mit csinált aznap, melyik helyiségben mennyi időt töltött.
Az adatokból minta keletkezik, hogy az adott helyiséget általában mennyi idő alatt lehet kitakarítani. „A szoftverünkkel azon nyomban kiszűrhetők a kritikus vagy veszélyeztetett helyiségek, a szokatlan eltérések, ami innentől kezdve megint életet menthet” – ismertette Korbuly Ádám a fejlesztés lényegét.
