Számos környezetvédelmi aggályt felvet egy, a főváros XI. kerületében hamarosan induló beruházás, amelynek eredményeként egy jelenlegi erdőt, amely védett madaraknak ad otthont, beépítenének, annak ellenére, hogy a helyi civilek szerint mind a fővárosnak, mind pedig az újbudai önkormányzatnak lehetősége lenne a belterületen elterülő erdőt védetté nyilvánítani.
A kerületi önkormányzat jegyzőjének, illetve a közgyűlésnek ugyanis jogában áll belterületeken található erdőségeket védetté nyilvánítani, azonban a László Imre vezette önkormányzat a kampány során a civilek környezetvédő kezdeményezését nem támogatta, hanem támadni kezdte, majd pedig egy podcast műsorban több helyi, baloldali képviselő is fideszes hátszelű Facebook-akcióként hivatkozott az ügyben kezdeményezett aláírásgyűjtésre.
Az üggyel kapcsolatban korábban megszólalt Keller Zsolt kerületi képviselő is, aki azt állította:
Nem szeretnék hazudni, szinte biztos, hogy sem a XI. kerületi önkormányzat, sem a főváros nem sajátítja majd ki ezt a részt.
A politikus a kijelentéseit annak ellenére tette, hogy a terület beépítése ellentétben áll a kerület hosszú távú környezetvédelmi programjával, aminek célja, hogy a kerületben csökkenjen a hőszigethatás. Azonban a Madárhegy egyik utolsó nagyobb egybefüggő fás területének felszámolásával a városrészben a csökkenés helyett nőne a hőhatás.
Az ügy egészen Bardóczi Sándor főtájépítészig és a fővárosi önkormányzatig jutott, akik egyeztetést kezdeményeztek a tiltakozó civilekkel, azonban a helyi kezdeményezést vezető természetfotós, Bodainé Klotz Adrienne szerint a találkozó eredménytelenül zárult.
A civilek elmondása szerint ugyanis az egyeztetésen Bardóczi Sándor főtájépítész azt állította, hogy nincs pénz és jogi lehetőség az építkezés megakadályozására, majd pedig a fővárosi önkormányzat egyik, a terület élővilágát felmérő munkatársa azt állította, hogy csak néhány védett madár található a kérdéses területen, amelyek az építkezést követően megtalálják a helyüket a lakópark területén, illetve a közelben lévő, megmaradt zöldterületek egyikén.
A fővárosi különítmény a civileknek emellett azt is megpróbálta beadni, hogy a terület infrastruktúrája nincs leterhelve, így nem lesz probléma a területre építendő több száz lakásba költöző ember kiszolgálásával sem. Mindezt annak ellenére állították, hogy a Madárhegyen, illetve a környékén már most is mindennaposak a dugók.
A civilek mindezek mellett aggodalmukat fejezték ki a Keserű-ér állapotával kapcsolatban is, ugyanis a beépítések következményeként a forrás vizének állapota folyamatosan romlik. A kérdéses beépítés pedig mindössze néhány méterre történne a Keserű-értől, így már az építkezés is negatívan befolyásolná a forrás állapotát.
A madárhegyi telek beépítésével kapcsolatban lapunk megkereste a XI. kerületi önkormányzatot, és azt szerettük volna megtudni, hogy a kerület továbbra sem tervezi a kérdéses terület védetté nyilvánítását, azonban a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésekre.
