A magyar nagystratégia lényege, hogy az ország védekezik az ellene és a keresztény kultúra elleni támadásokkal szemben, miközben békét és fejlődést biztosít a magyar emberek számára – vélekedett a miniszterelnök politikai igazgatója a tihanyi Tranzit fesztiválon.
Orbán Balázs a rendezvényen Schiffer András ügyvéddel, a Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítójával, korábbi országgyűlési képviselőjével beszélgetett Magyarország stratégiai kérdéseiről, a nemzet legfontosabb célkitűzéseiről.
Mint kifejtette, hogy négy pont alapján érdemes meghatározni a magyar nagystratégiát.
Az első és egyik legfontosabb szerinte, hogy milyen a nemzetet körülvevő világ? Támogató – mint Szent István idején – vagy éppen mint most, göröngyös úton kénytelenek haladni a magyarok. Kijelentette: a mai Európában a keresztény kultúra, a hagyományok elleni általános támadások nehézséget jelentenek a magyar nemzeti célok elérésekor, ezért védekezni kell minden ilyen támadás ellen.
Mint mondta, az országot ezzel együtt – nem ideológiai, hanem technológiai módon – modernizálni kell, e program mellett pedig ki kell tartani.
A harmadik fontos csomópont a szuverenitás, ugyanis – mint vélekedett – azok a hatalmi csoportok tudnak megerősödni, amelyek meg tudják őrizni szuverenitásukat gazdasági, külpolitikai, pénzügyi, energiaellátási tekintetben is.
A negyedik kérdés a konnektivitásé, azaz meg kell válaszolni, hogy miben rejlik az a felhajtóerő, amelyből Magyarország fejlett országból fejlettebb ország lesz. Mivel a blokkosodás lezárja a kapcsolatokat, Orbán Balázs szerint Magyarországnak minden területen és számos irányba kapcsolatokat kell építenie saját nemzeti céljai elérése érdekében – mondta.
Schiffer András úgy vélekedett, hogy a magyaroknak nincs bajuk a nyugati civilizációval, mert az szerinte az antikvitást, a keresztény kultúrát jelenti. Ezzel szemben véleménye szerint minderre valóban veszélyt jelent az Európára erőltetett amerikanizáció, amely ellen érdemes szót emelni.
A modernizáció kapcsán felhívta a figyelmet: nem vezet jóra, hogy a tudomány és a technika fétise előtt hajbókolunk, szerinte ezért harcolni kell a modernizációs dühhel szemben. A korábbi LMP-s politikus kritikával illette a digitális állampolgárság témakörét is, attól tartva, hogy a későbbiekben az aktuális kormányok kötelezővé tehetik azt, így az emberek adatai akár rossz kezekbe is kerülhetnek.
Orbán Balázs szerint a modernizáció és a modernizmus különválasztandó, ez utóbbi támadása el is fogadható a számára, mivel az megtagadja azt, ami korábban volt, akár Istent vagy a természetet. A modernizáció ezzel szemben arról szól szerinte, hogy folyamatos legyen a fejlődés, az emberek életminőségének javulása. Magyarország ezért szerinte nem teheti meg, hogy nemet mond a legfejlettebb nyugati technológiákra.
A szuverenitás kapcsán Schiffer András úgy vélte: Magyarországon az első számú szuverenitási kérdés, hogy vannak-e versenyképes termelőkapacitásai. Mivel szerinte a rendszerváltás idején ezek jó részétől megfosztották az országot, máig szenved a magyar gazdaság, és az ország kiszolgáltatottá vált a globális ellátóláncoknak.
Orbán Balázs erre válaszul beszámolt arról, hogy a magyar kormány 2010 után az emberek túlnyomó részét foglalkoztató magyar tulajdonú kisvállalkozásokat folyamatosan támogatta, a közepes méretűeket segítette exportképességük növelése érdekében, míg a nagyvállalatokat globális piacon való terjeszkedésben támogatta, s mind az élelmiszer-ellátás, mind az energiaellátás területén fejlődést ért el.
Schiffer András szerint sokkal nagyobb szükség van az energiafüggetlenség fokozására, míg a külföldi nagybefektetők viszonylatában az a félő, hogy a globális nagytőke döntései miatt a nagy magyarországi gyárakat kiszolgáló kkv-szektor károkat szenved a jövőben.
Orbán Balázs utóbbival kapcsolatban kijelentette: a magyar gazdaság jelenleg Európában a komplexitási összehasonlításban az elsők között van, ezért gyorsan és jól tud reagálni a világgazdaságban bekövetkező változásokra, a megújuló energiaforrások arányát tekintve pedig az élmezőnyben van EU-s viszonylatban.
