Sorsfordító erejű a magyar kormány nagystratégiája

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint egy ilyen terv akkor sikeres, ha kiállja a nemzet megmaradásának próbáját.

Orbán Viktor miniszterelnök elõadást tart Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. MTI/Veres Nándor Fotó: MTI/Veres Nándor

Orbán Viktor idén ismét jelentős beszédet tartott a 33. alkalommal megrendezett Tusványosi Szabadegyetemen. Előadásában részletesen tárgyalta a világrendszerváltás folyamatát, valamint politikai előrejelzést adott Magyarország jövőbeni kilátásaival kapcsolatban. Külön hangsúlyt helyezett a fiatal generációk fontosságára és szerepére, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzeti nagystratégia sikeres megvalósításához – olvasható a XXI. Század Intézet oldalán megjelent elemzésben.

Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője mélyrehatóan vizsgálja Orbán Viktor beszédének politika-filozófiai hátterét és annak nagystratégiai vonatkozásait, további gondolatokat is megfogalmazva e témában.

A nagystratégia egy átfogó, hosszú távú terv vagy koncepció arra, hogy egy ország elérje alapvető politikai, gazdasági, katonai és/vagy egyéb társadalmi, kulturális céljait. A kitűzött célok elérése érdekében különféle erőforrásokat és eszközöket csoportosít és készít elő, figyelembe véve a globális erőviszonyokat, valamint kihívásokat és lehetőségeket. Egy nemzeti nagystratégia akkor sikeres, ha kiállja a nemzet megmaradásának próbáját – különösen turbulens időszakban

– fogalmazott.

A szakértő szerint valójában a magyar nemzeti nagystratégia kezdete, vagy legalábbis előkészítő lépései már 2002-re tehetők. A 2002-es országgyűlési választási vereséget és a kormányzati pozíció elvesztését követően a Fidesz ugyanis új társadalomkoncepciót alakított ki. Eszerint nem csupán egyének léteznek, akik összeadódva egy halmazt alkotnak, hanem a sok egyén együttvéve többet jelent, mint pusztán egy összeadott halmaz. Ezt a többletet pedig a nemzet adja hozzá.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere hivatalos „alapító évei” alatt és azt követően (2010–2012) a nagystratégia második (előkészítő) fázisa a gazdasági stabilitás megteremtésére irányult. A 2010-es kormányváltást követően a második Orbán-kormány letért a Nyugat által előírt útról azért, hogy az ország a saját politikai és gazdasági érdekeit valósíthassa meg.

A társadalmi és gazdasági stabilitás megteremtését követően a magyar nagystratégia fókusza ma a nemzeti szuverenitás érvényesítése a globális kihívások közepette

– tette hozzá.

Halkó Petra jelezte, hogy a belső társadalmi és gazdasági konszolidációt követően Magyarország kellőképpen stabillá vált ahhoz, hogy szabadon (kül)politizáljon, dacolva az egyenlőbbek elképzeléseivel anélkül, hogy politikai modelljének bármely alapvető vonása vagy működésmódja sérülne. 

Magyarország képessé vált arra, hogy éljen azzal a szabadsággal, amelyet 35 évvel ezelőtt visszaszerzett, majd az elmúlt három és fél évtizedben az egységes nemzet mint a szabadság letéteményese, azóta is érvényre juttat. Megépült tehát a társadalom egy időtálló szerkezeti váza, mondhatni a társadalom hardvere

– fogalmazott.

– A magyar nemzet számára sürgető létkérdés, hogy megőrizze kulturális szuverenitását oly módon, hogy a fiatalok a kor adta fennálló körülmények és a történelmi tapasztalatok értelmezésén keresztül mélyrehatóbb megértéssel forduljanak a nemzet kultúrája felé. A fiatal generációk kulturális identitása és tudatossága tehát alapvetően meghatározza a nemzeti nagystratégia sikeres megvalósítását – tette hozzá.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (középen) előadást tart a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (balra) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (jobbra) (Fotó: MTI/Veres Nándor)