A kormány megkezdte a 2022-es választás után a magyar nagystratégia megalkotását – jelentette be Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
A miniszterelnök kifejtette, az eddigi, általában 2010-ben elkezdett és 2030-ig szóló szakpolitikai akcióterveket végigviszi és befejezi a kormány, ez azonban hosszabb távon, akár évszázadokon át fennmaradó világrendszerváltáskor már nem lesz elegendő.
Világgazdasági konnektivitás
– A magyar nagystratégia alapja a konnektivitás, amelyben nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló nyugati és keleti világgazdaság egyikébe sem, mindkettőben ott kell lennünk, emellett nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, valamint a technikai és kereskedelmi blokkosodásba sem – hangoztatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök leszögezte, a stratégiában ugyanilyen fontos elv a gazdasági alapokon nyugvó szuverenitásvédelem is, ennek a gazdasági alapnak pedig a hazai nemzeti bajnokok, a versenyképes középvállalatok, a hazai piacra termelő cégek, illetve a kis- és közepes vállalkozások.
– Magyarországnak 15 ezer nemzetközileg versenyképes középvállalata van, 2010-ben csupán háromezer volt. A szuverenitás lényeges eleme a pénzügyi függetlenség erősítése, a régióban hazánk baráti országnak már államkölcsönöket is nyújt. Termelő központúnak kell maradni, nem szolgáltatónak, bár a szolgáltatások is lényegesek, de a Nyugat hibáját nem szabad elkövetni, ahol bizonyos munkákat vendégmunkásokkal végeztetnek el. Emiatt olyan bomlás következhet be, amit nehéz lesz megállítani – mondta. Hozzátette:
A most meglévő magyar nagystratégia még „nyers és sprőd”, azaz nem emészthető és nem közérthető, kell még jó fél év, hogy ebbe az állapotba kerüljön.
Demográfiai önállóság
– Bekapcsolódtunk Trump csapatának a programírásába, az MNB bekapcsolódott a kínai és ázsiai bankokba, és Brüsszelben is tanyát vertünk az uniós minisztériummal. A stratégia még nincs jó állapotban, mivel a nyelvezete túlságosan értelmiségi, kell még fél év, hogy jó állapotba kerüljön – jegyezte meg a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta:
a magyar nagystratégia része az is, hogy a társadalomnak szilárdnak és rugalmasnak kell lennie, ezért meg kell állítani a demográfiai hanyatlást. 2035-re demográfialiag önállónak kell lennünk.
– Ha békeköltségvetést tudunkk alkotni, akkor a gyermekek utáni adókedvezményt meg kell duplázni, és be kell fogadni azokat, akik nyugatról jőve keresztény országban szeretnének élni, de most mi válogatunk. A magyar falurendszert meg kell tartani, városi szintű szolgáltatásokat kell nyújtani, városokat és város környéki vidékeket kialakítani, megőrizve a falu történelmi jelentőségét – sorolta a terv részeit.
Támogatás nemzeti alapon
A miniszterelnök hangsúlyozta:
A stratégiába foglalt szuverenitásvédelem lényege az, hogy nem szabad asszimilálódni, a magyar nemzeti karaktert és a nyelvet meg kell őrizni, a Nyugaton már most tapasztalható zéró vallási állapotot pedig el kell kerülni.
– A családért harcolva a kereszténységnek legalább morális eligazításul kell szolgálni a közösségünk számára – fogalmazott.
A kormányfő szerint a fentiek mellett a nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, Kis-Magyarország mint keret elégtelen.
– Az összes olyan támogatást, ami a magyarok stabilitását, demográfiai fejlődését szolgálja, az országhatárokon kívüli magyarlakta területekre is ki kell terjeszteni – szögezte le.
Emberöltőnyi munka
A miniszterelnök szerint a közös lényeg, amire építeni kell a nagystratégiát, az a szabadság, így az egyén szabadsága is.
– A nagystratégiát győzelemre vivő politikának is ebből kell kiindulnia – tette hozzá Orbán Viktor, majd jelezte, hogy a nagy stratégia végigvitele legalább 20-25 éves időtávot ölel fel.
Borítókép: Orbán Viktor előadása 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Fotó:MTI/Veres Nándor)
