Újra tömegesen ostromolják a migránsok a magyar határt

Míg az idei év első hetében csupán egy megakadályozott, tiltott határátlépésre került sor, ez a szám a harminckettedik hétre 249-re nőtt. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok visszaszivárgása megkezdődött, közben a szerb csendőrség nincs már jelen a terepen. A szerb hatóságok fellépése vezetett ugyanis ahhoz, hogy csökkent az illegális határátlépések száma az elmúlt csaknem egy évben.

Fotó: Europress/AFP

Miért csökkent korábban a határsértések száma?

Tavaly október előtt még mindennapos volt, hogy a migránsok ostromolták a Magyarország és Szerbia közötti, az Európai Unió schengeni övezetét védő műszaki határzárt.

A Migrációkutató Intézet elemzésében emlékezet, és mi is írtunk róla korábban:  a határsértések számának drasztikus csökkenéséhez az vezetett, hogy 2023 októberétől kezdődően a határvédelmet nemcsak a magyar hatóságok (határrendészek és határvadászok) látták el,

hanem a szerb hatóságok is fokozottan részt vettek az illegális migráció megfékezésében.

Tavaly október végén a szerb rendőrség és csendőrség ugyanis összehangolt műveleteket hajtott végre, amelyek során a migránsok által használt szálláshelyeket felszámolták. Belgrád részéről azután következett az irányváltás – beleértve a magas kockázatú tömegrendezvények biztosítására kiképzett csendőrség bevetését –, hogy az irreguláris migráció irányítását immár teljes egészében felfegyverzett embercsempészcsoportok vették át, közülük egykori afgán tálib harcosok is. A csendőrök felszámolták a romos épületekben és az erdőkben fellelhető illegális migráns táborokat, a bevándorlókat pedig az ország délebbi pontjain található befogadó állomásokra szállították.  Korábban gyakran előfordult, hogy miután a nyílt befogadó állomásokra szállították a migránsokat, ők tömegközlekedéssel vagy taxival akár 24 órán belül visszatértek a határzónába.

Tavaly október után azonban a migránsok visszaszivárgását is megakadályozták a szerb hatóságok.

Az illegális migráció elleni küzdelemben a szerb rendvédelmi szervek jelenleg is kapnak segítséget más államoktól, köztük Magyarországtól is, azonban a külföldiek túlnyomórészt nem az ország északi, hanem a szerb–észak-macedón országhatáron teljesítenek szolgálatot. Szerbiában a migránshelyzet kezelésében a fordulatot egyrészt az EU, illetve egyes tagállamai erre irányuló, határozott felkérése sarkallta. Az EU-tagjelölt és tranzitországként működő Szerbia részére ugyanis az unió előírta az irreguláris migráció megfékezésére irányuló intézkedések bevezetését, melyhez támogatást is nyújtanak. Másrészt pedig a 2023 végi parlamenti választások kampánytémái között is szerepelt a migrációs krízis. Az év utolsó hónapjaiban szinte teljes egészében megszűntek az illegális határátlépési kísérletek.

A szerb csendőrség többé nincs a terepen

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok visszaszivárgása megkezdődött, közben információik szerint

a szerb csendőrség sincs jelen már a terepen, így akár ismét visszatérhetnek déli határainkhoz a migránsok.

A migránskibocsátó országokból továbbra is áramlanak a nyugat-balkáni útvonalon keresztül az illegális bevándorlók, így ezt a korábban már bevált, Európai Unióba vezető elágazást bizonyára újra használni fogják. Hogy a nyugat-balkáni útvonal továbbra is jelentős szerepet tölt be az Európai Unióba irányuló migrációs folyamatokban, az is alátámasztja, hogy Magyarország helyett főképp Bosznia-Hercegovinán keresztül haladnak a bevándorlók jellemzően nyugat-európai úticéljaik felé. Boszniából Horvátországba tartanak, onnan pedig Szlovéniába, majd azt követően Olaszország vagy Ausztria felé folytatják útjukat. Mivel a korábbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a migrációs útvonalak dinamikusan változnak, ezért megalapozottan várható a szerb−magyar országhatár ismételt felértékelődése a migránsok körében – írták a kutatók.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)