A Szerbia északi részén, a magyar és a horvát országhatár közelében ténykedő afgán, marokkói és szíriai embercsempész bűnözői csoportokat a zömében koszovói, albán és dél-szerbiai tagokból álló bűnbandák látják el fegyverrel és lőszerrel. A fegyverek még a délszláv háborúkat követően halmozódtak fel a térségben – írta a Migrációkutató Intézet, amely elemzésében a Balkan Insight cikkére hivatkozik.
A jelzett portál újságírói fél éven keresztül a helyszínen követték nyomon az embercsempészeket és az őket fegyverrel ellátókat. Ezalatt több mint egy tucat forrásból gyűjtöttek információt, beleértve a csempészhálózatok tagjait, a rendőrséget, a migránsokat szállító taxisokat, a befogadóállomások alkalmazottait és az NGO-k munkatársait.
Megkérte az embercsempészeket, hogy adjanak neki egy Kalasnyikovot
A tényfeltáró újságírók Szabadka külterületén, a Makkhetesi erdőben, a magyar országhatárhoz közeli erdősávban rejtett hangfelvételt készítettek az egyik sátorban arról, amikor szerb rendőrök kenőpénzt vettek át embercsempészektől. Mindeközben a 400/59 nevű afgán bűnszervezet tagjai egy szerb rendőrautó mellett pózoltak, egyikük a jármű tetejére is felmászott. Az oknyomozó újságírók egy WhatsAppon továbbított hanganyag birtokába is jutottak, amelyen afgán embercsempészek a szerb rendőrségi kapcsolattartójukkal egyeztetnek. A cikk szerint az egyik koszovói albán nemzetiségű bűnszervezetet egy pristinai ikerpár: Amir és Amar Xhemsiti vezeti.
Előbbi egy Kalasnyikovval a kezében pózolt egy fénykép kedvéért a marokkóiakból álló Tetuáni embercsempészbanda tagjaival Horgoson. (A marokkói embercsempészcsapat vezetőjéről, Mohamed Tetuániról kapta a nevét.) Amir Xhemsiti tagadta a fegyvercsempészetben való közreműködését. Állítása szerint mivel illegálisan próbált átjutni a szerb−magyar határon – mint sok más koszovói, hisz állampolgáraik csak vízummal léphetnének be az EU-ba –, a marokkói csempészeknek fizetett, hogy átvigyék. A közös fotót állítása szerint azért készítette, mert ha már ott volt, megkérte az embercsempészeket, hogy adjanak neki egy Kalasnyikovot a fénykép erejéig, de mint mondta, semmi köze a fegyvercsempészéshez.
Szerbiában a rendőrök megvesztegethetősége is ront a helyzeten?
Fatjona Mejdini, a GI-TOC (Globális Kezdeményezés a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Ellen) nevű szervezet Délkelet-Európával foglalkozó részlegének vezetője a portálnak kifejtette: Észak-Szerbiában az embercsempészbandák közötti fegyveres összecsapások 2022 óta egyre intenzívebbek, aminek kiváltó oka az embercsempészek közötti rivalizálás. Meggyőződése szerint az összecsapások növekvő tendenciájához a szerb rendőrök megvesztegethetősége is hozzájárul, akik szemet hunynak a csoportos erőszak felett.
Az afgánok mellett a marokkóiak alkotják a legerősebb embercsempészbandákat, akik a szíreket háttérbe szorították, és profitjuk egy részének átadására kényszerítik őket.
Azokat a migránsokat, akik nem tudják szolgáltatásukat megfizetni, arra kényszerítik, hogy hozzátartozóik fizessék meg a tartozásukat. Fegyvereseik fogva tartják az eladósodott bevándorlókat, akiket gyakran megkínoznak, a nők ellen pedig nem ritka a szexuális erőszak sem. Annak ellenére, hogy a szerb rendőrség és csendőrség gyakrabban és jelentősebb állomány bevetésével lép fel a migránsok ellen, továbbra is jellemző, hogy miután a szerb hatóságok az északi határtól Szerbia délebbi részein üzemeltetett táborokba szállítják a bevándorlókat, azok néhány napon belül ismét az országhatárhoz közeli területekre szivárognak vissza.
