Miért félnek ennyire a magyar–szerb határ túloldalán élők? A megkérdezettek valóban nem tudnak semmit az elmúlt napok, hónapok tragédiáiról, vagy valami oka van hallgatásuknak? – merülnek fel bennünk a kérdések a szerbiai Hajdújárás központjában, ahol a helyi lakosoknál érdeklődünk a közelmúltban az embercsempészek között lezajló fegyveres konfliktusokról.

A boltos a postáshoz, a postás a pékhez, a pék pedig megriadt, sejtelmes arccal a másik boltoshoz küld bennünket a mintegy kétezer lakost számláló település központjában, amikor a biztonsági helyzetről érdeklődünk. Már majdnem feladjuk a kérdezősködést, amikor egy, a posta előtt várakozó nő az iskola felé mutatva a következőt súgja nekünk: „Itt a falnak is füle van, keresgéljenek a falu túloldalán!”
Fenyegetés embercsempész módra
A település közvetlenül az autópálya mellett fekszik, ide hozzák a bevándorlókat az embercsempészekkel szorosan együttműködő taxisok. Elsősorban ez az oka a migránsok tömeges jelenlétének, akik az elmúlt hónapokban gyakorlatilag heti rendszerességgel lövöldöztek a településen és annak környékén. Legutóbb kedd hajnalban történt fegyveres összetűzés Hajdújárás külterületén, előtte hétfőn lövöldöztek a faluban. Emlékezetes:
a migránsok augusztusban egy lakott ház előtt robbantottak fel egy kézigránátot, míg júliusban bevonultak egy lakott ház udvarán álló melléképületbe, ahonnan lövéseket adtak le a rendőrökre is.
A hatóságok a hét elejei lövöldözések után ugyan elszállították a bevándorlók többségét a településről, a történtek fényében mégis megdöbbentő, hogy egyetlen rendőrt vagy katonát sem látunk Hajdújáráson. A környék – amely felé az ismeretlen hölgy küldött bennünket – inkább hasonlít nyaralósorra, mint egy település külterületére: a körzet ritkán lakott, a házak között gyümölcsfa-, szőlőültetvények vannak, s talán még a földút is gyakoribb, mint az aszfalt. A bokros terület, a lakatlan házak ideális búvóhelyet nyújthatnak a migránsoknak, akik közül egyet sem látunk a környéken a déli órákban. Egy otthona kapuját éppen javító férfit szólítunk meg,
aki csak azt követően kezd mesélni nekünk, hogy többször megígérjük: nem készítünk róla hangfelvételt vagy fotót.
– Akinek a háza előtt a kézigránátok korábban felrobbantak, állítólag szóbeli figyelmeztetést is kapott. Az embercsempészek kifigyelték, hogy a családfő gyakran panaszkodik a médiának, sűrűn hívja ki a rendőrséget, emiatt figyelmeztetésként dobtak kézigránátokat a házra. A történtek óta valami csoda folytán nem nagyon nyilatkozik – meséli a helyi férfi, hozzátéve, hogy természetesen minden hajdújárási tud a lövöldözésekről, de senki nem akar az említett idős emberhez hasonlóan járni a faluban.