Országossá válik a nemzeti emlékezetpedagógiai program, amelynek célja, hogy minden gyermek legalább egyszer jusson el iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.
Semjén Zsolt a program országos kiterjesztését bejelentő budapesti sajtótájékoztatón ismertette: a kezdeményezés a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig 78-80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban, és hatvan tankerületi központ és negyvenhét nemzeti emlékhely vesz részt benne.
A kormány egymilliárd forintot biztosít erre a célra a mostani tanévben
– jelezte. A miniszterelnök-helyettes a programot három az egyben programként jellemezte, amely eddig különállóan létező programelemeket egyesít: az iskolai történelemórát, a történelmi emlékhelyek emlékezetpedagógiai jó gyakorlatát és a tanórákon kívüli közösségteremtést.
A diákokat korszerű eszközökkel és szakszerű idegenvezetéssel ismertetik meg a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, a konkrét történelmi események, nemzetünk nagyjainak és hőseinek életpéldája személyesen és élményszerűen átélhetővé válik
– mutatott rá Semjén Zsolt, aki úgy fogalmazott: a nemzeti identitás megélése antropológiai lételeme az embernek. Akkor van megmaradás egy létszámában kis nemzet számára, ha minden egyes tagjában benne él az a tudat és az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, mert az őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek.
Ezen büszkeség alapjának a történelmi tudásnak kell lennie, s ennek a megélhetőségét, élményszerűségét teszi lehetővé ez a program
– húzta alá Semjén.
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a mai változó világban különösen fontos, hogy legyenek gyökereink, legyen hovatartozásunk, öntudatunk, mert ezek segítenek a küzdelmes feladatokban.
A köznevelésben is fontos cél a gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása, a legjobb tudásátadási módszer pedig az élmény
– mondta a helyettes államtitkár.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv szerint is olyan módszerekre van szükség, amelyek távol állnak a frontális oktatástól, helyette tapasztalat- és élményalapú módszerrel adnak át tudást, amely így mélyebben tud gyökeret ereszteni a gyerekekben.
Hajnal Gabriella közlése szerint a programban a helyszíni látogatást megelőzi az iskolai felkészülés, és a kirándulás után egy lecsengető, reflexív részt is beépítettek.
Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ elnökhelyettese azt mondta, a program fontos célkitűzése, hogy bemutassa a közösségért való szolgálatot, azokat az embereket, akik akár az életüket is feláldozták a közösségért, a hazáért, így erősítve a fiatalokat abban, hogy ők is a közösségért tenni akaró emberekké váljanak.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a nemzeti emlékezetpedagógiai program szakmai tanácsadó testületének tagja kiemelte, a programmal szeretnék elérni, hogy erősödjön Magyarországon a nemzeti összetartozás érzése, a magyarok legyenek büszkék a múltjukra, ugyanakkor tudják vállalni történelmük egészét, azaz nemcsak a szépet és a jót, hanem a rosszat, a kudarcokat is.
Móczár Gábor, a programot kezdeményező és koordináló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, kutatások szerint a fiatalok vágynak aktívan kapcsolódni a történelemhez, a nemzeti múlt és a következő generáció közötti kapcsolatot pedig leginkább a közoktatáson belül lehet megteremteni.
A programot azért indítják 7. osztálytól, mert ekkor már van olyan alaptudása a gyerekeknek, amelyre építkezni lehet
– tette hozzá Móczár, majd közölte azt is, hogy a 85 emlékhelyből 47 helyszínen indul a program, szeptemberre már 15 500 gyerek jelentkezett, az iskoláknak pedig nem kerül pénzbe a részvétel.
