Tarlós István: Ha a sötétzöldek és a klímaforradalmárok nem fúrják meg, már rég mobil gát állna a Római-parton

Budapest egykori főpolgármestere, Tarlós István szerint az árvízi védekezés szempontjából kiemelten fontos lenne a Római-parton építendő védmű kivitelezése. Enélkül ugyanis a teljes csillaghegyi öblözet ki van téve egy esetleges árhullámnak.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Karácsony Gergely 2019-es hatalomra kerülése óta milyen fejlesztések történtek az árvízvédelemmel kapcsolatban a Római-parton?
A médiában olyan információk jelentek meg, hogy ezen a három kilométeres szakaszon félig elkészült a védművek megépítése. Határozottan mondom, mert tény, hogy egy kapavágás nem történt a területen. Nem értem, hogyan lehet ilyeneket leírni. A zöldek és a törpepártok 2016 óta azzal szédítették a népet, hogy biztosan tudják, a Királyok útja – Nánási út nyomvonalon kell ennek a műtárgynak megépülnie. A kiviteli terveknek azonban csak most kezdenek nekifogni. Öt év alatt mi történt? Még mindig arról hallani, hogy a városvezetés azt állítja, sokat kellett beszélgetni a védműről. Miért kellett sokat beszélgetni, ha már 2016-ban tudták, hogy mi a gát helyes nyomvonala? Most sértődött, eufemisztikus és szakmailag értelmezhetetlen magyarázatokat hallok.

Miért pont a Királyok útja – Nánási utat jelölték meg az új gát helyeként, miért nem a partot?
Elvileg a szakaszt fővédvonalként kezelik, hogy ennek minden jogi és formális kelléke is megvan-e, azt nem tudom. A szakaszt azonban valóban már 1979 óta fővédvonalnak nevezik. Nagyon sokat mondják még vezető politikusok is, hogy a hullámtereket nem kell megvédeni. Ez így szó szerint és általában is igaz, hiszen a hullámtér arra való, hogy azt időnként elöntse a víz. A csillaghegyi öblözet azonban ebből a szempontból egy unikális kivételnek számít, mert ott 1914 óta egyfolytában beépült az egykori hullámtér, a területen találhatunk a II. világháború előtt épült lakóházakat is. A korábbi ciklusban a területet üdülőövezetnek sorolták be, ahol a hatóságok kiadták az építési engedélyeket. Magyarországon pedig nincs olyan jogszabály, hogy valaki ne lakhatna életvitelszerűen az üdülőjében. Ez egy jogi kiskapu volt, amit sokan kihasználtak. Én viszont szívtelenségnek tartom azt, hogyha egy ilyen drága védmű megépül, akkor az egykori hullámtérbe építkezőket tudatosan kizárjuk a védelemből. A főváros jelenlegi vezetésének a hozzáállásáról az is sokat elárul, hogy az egyik főpolgármester-helyettes egy lakossági fórumon korábban azt mondta, hogyha valakinek nem tetszik ez a helyzet, el lehet költözni, illetve azt, hogy a parton élőknek majd biztosítanak menekülőlétrákat. A Királyok útja – Nánási út nyomvonalon történő védműépítés még számos műszaki, jogi, pénzügyi, társadalmi problémát és feszültséget fog eredményezni.
Mikorra oldódhat meg a csillaghegyi öblözet védelme?
Most a legoptimálisabb esetben sem lesz védett a csillaghegyi öblözet legalább 2029-ig. Remélem, hogy nemcsak Karácsonynak, hanem a városnak is lesz akkora szerencséje, hogy nem jön egy pusztítóbb árhullám, ami mind az 55 ezer lakót veszélyezteti. Ha ez bekövetkezne, akkor a klímaharcosok 2019 előtti kommunikációját is ideszámítva nem tudom, hogy mivel tudnák megmagyarázni ezt az időhúzást. A „sötétzöldek” örökké arról beszéltek, hogy mennyi fát kellene a mobil gát építéséhez kivágni. Azt is meg kell nézni azonban, hogy a parton található fák zöme milyen értékű. Karvastagságú fák vannak ott tömegével, miközben a Királyok útján ugyanúgy ki kellene majd vágni az építkezés idején a fákat, csak azok derékvastagságú, negyven-ötven éves példányok. Vagyis a fáknál is érezni lehet egy erőteljes csúsztatást a kommunikációban. Műszaki értelemben valóban megépíthető a Királyok útján is az árvízvédelmi védmű, más kérdés, hogy ez mennyire méltányos, mennyire indokolt. Elvileg a hullámteret valóban nem kötelező megvédeni, de nem is tilos.

Általánosságban milyen állapotban vannak a főváros árvízvédelmi létesítményei?
Kétszer is fölmérettem annak idején a budapesti árvízvédelmi művek állapotát. Megállapították, hogy a csillaghegyi öblözet mellett legalább ugyanolyan veszélyeztetett az újpesti térség, az észak-angyalföldi térség, a Belváros, a Batthyány tér és a Bem tér környéke, mert a mellvédfalak már kritikus állapotban vannak. Fontos kiemelni, hogy Budapest árvízvédelmi létesítményeinek a méretei sem keresztmetszeti, sem magassági értelemben nem felelnek meg az új szabványoknak. Az állékonyságuk több helyen megkérdőjelezhető, különösen a Királyok útja – Nánási út szakaszon, ahol a nyúlgátnak nincsenek alapjai, nem volt soha építési engedélye, a mai napig nincs szabályos használatbavételi engedélye. Ennek pályáját agyagmaggal terhelték meg. Erről nemrég azt olvastam, hogy a töltést erősítik meg. Ez sem igaz azonban, hiszen a nyomvonalat a szivárgások, a buzgárképződések hatásainak elkerülése érdekében erősítették meg, az úttest védelmében. Tehát az agyagréteg segíti a földművet is, de alapvetően az úttestet védi, ez a legfőbb szerepe.

Az árvízi védekezésnél sokakban felmerült a kérdés, hogy a Margitszigetet miért kell megvédeni?
A Margitsziget az egyik legdivatosabb és legszerethetőbb hely a városban. Én is nagyon szeretem kisgyerekkorom óta. Annak idején, a főpolgármesterségem alatt teljesen felújítottuk a Margitszigetet. Csatornáztunk, utakat, hatalmas szökőkutat építettünk és futókört, a japánkertet, a rózsakertet regeneráltuk, felújítottuk a szabadtéri színpadot, a víztornyot. Tehát a Margitsziget nagyon fontos eleme a városnak. A Margitszigetet árvíz esetén ugyan meg kell védeni, de nem élvezhet prioritást a sziget védelme. Ez azért van, mert a Margitsziget állandó lakóinak a száma három fő, tehát itt életvédelemről nemigen lehet beszélni. A másik ok pedig az, hogy bizonyos talajvízszint fölött nem lehet a szigetet megvédeni, mert kavicságyon fekszik, és hiába veszik körbe homokzsákokkal, alulról ezen a kavicságyon át feltör a víz. Ennek az egyik fontos negatív következménye, hogy a víz alámossa a fák gyökérzetét, így sok egészségesnek látszó fa is veszélyessé válik.