– Az ilyen rendezvények az ünnepi megemlékezésen túl mindig egyfajta mozgósítási versenynek számítanak, így kiemelt jelentősége van, hogy kinek a beszédén vesznek többen részt – jelezte a szerdai nemzeti ünneppel kapcsolatban Deák Dániel. Ezt a versenyt október 23-án egyértelműen Orbán Viktor nyerte meg a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint, aki kiemelte: a Millenáris teljesen megtelt, de még a környező utcákban is álltak az emberek Orbán Viktor beszéde alatt.
Ezzel szemben Magyar Péter a jóval kisebb Bem térre, majd a Széna térre szervezte a tüntetését, ahol hézagosak voltak a sorok, illetve utóbbit meg sem tudta tölteni. Vagyis míg Orbán Viktor beszédét tízezrek, Magyar Péter beszédét ezrek hallgatták tegnap. Ez alapján a mozgósítási versenyt a jobboldal nyerte.
A beszédeket elemezve hangsúlyozta: míg Orbán Viktor egy lényegre törő és tömör beszédet mondott október 23-án, addig Magyar Péter vontatott és meglehetősen szerteágazó beszédet tartott, amely alatt a helyszíni felvételek alapján is tömegesen távoztak a résztvevők. Ez jól mutatja, hogy Magyar Péter szónoki képessége, illetve a mondanivalója még a saját híveit sem nyűgözte le, nem tudta őket huzamosabb ideig lefoglalni. A kormányfő egyfajta tisztázó beszédet tartott, amelyben egyértelművé tette a pozícióját a kormányoldalnak az 1956-os forradalom, az orosz–ukrán háború és az új ellenzék kapcsán.
Magyar Péter az elmúlt hetekben ehhez szolgáltatott elegendő muníciót:
az Európai Parlamentben lelkesen tapsolt Ursula von der Leyennek és Manfred Webernek, az EP-képviselői pedig nekimentek a rezsicsökkentésnek és világossá tették, hogy igazodnak a globalisták elképzeléseihez.
Mindezek fényében nem volt nehéz dolga Orbán Viktornak, amikor arról beszélt október 23-én, hogy Brüsszel egy újabb bábkormányt akar Magyarországon látni, amely feladja a szuverén magyar álláspontot – mondta.
Deák Dániel kitért az elmúlt napok közvélemény-kutatásaira is, miután több ellenzéki kutatócég is Magyar Péter előnyét jelezte. Kiemelte:
semmi újdonság nincsen az ellenzéki kutatók úgynevezett „reményárulásában”, hiszen ezekkel a felmérésekkel akarják lelkesíteni az ellenzéki tábort. Ugyanezt tették a 2022-es választási kampányban is, amikor még a választás előtt egy nappal is fej fej melletti küzdelmet vizionáltak, miközben a Fidesz–KDNP listája 16 százalékkal előzte meg a valóságban az ellenzéki listát.
Hozzátette: a reménykeltés eszközeként felhasznált baloldali kutatók részéről ez a magatartás a választásoktól távol eső időszakokban viszonylag kockázatmentes, hiszen később azt tudják majd mondani, hogy a kampányidőszakban alapjaiban megváltozott az emberek véleménye.
