Hiába szaladt jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához a baloldal, kiderült, jogosan szankcionálta az Országgyűlés elnöke a házszabályt megsértő ellenzéki képviselőket 2017-ben. Az Országgyűlés Sajtóirodájának közleménye szerint ugyanis
az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította azon ellenzéki képviselők beadványát, akikre a házelnök a házszabályt sértő magatartásuk miatt pénzbírságot rótt ki még 2017 áprilisában.
Emlékezetes, az Országgyűlés 2017. április 10-i ülésnapján egy másik képviselő felszólalása közben tanúsított magatartásuk miatt Kövér László csökkentette a kérelmezők tiszteletdíját. Tíz ellenzéki képviselő A/4-es méretű táblákat mutatott fel, amelyekkel egyrészt a köztársasági elnöknek szóló üzenetet fogalmaztak meg, másrészt a média figyelmét akarták felkelteni, valamint így kívántak tiltakozni a nemzeti felsőoktatási törvényt módosító javaslattal szemben.
A történtek miatt akkor Kövér László 50 ezer forint bírságot szabott ki Tukacs István, Teleki László, Szakács László, Szabó Sándor és Józsa István részére, míg Bangóné Borbély Ildikó, Heringes Anita, Korózs Lajos, Gőgös Zoltán és Horváth Imre képviselőnek 100 ezer forint pénzbírságot kellett fizetnie a rendbontásért.
A képviselők a döntéssel szemben jogorvoslattal éltek, de
a mentelmi bizottság a házelnöki döntések hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek nem adott helyt, ezért az ellenzéki képviselők az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak
azzal, hogy a rájuk kiszabott szankciók sértették az egyezmény 10. cikkében biztosított, véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, továbbá sérelmezték, hogy nem állt rendelkezésükre hatékony jogorvoslat.
A bíróság most meghozott jogerős döntésének indoklásában megjegyezte, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi törvény jogorvoslatot biztosított a házelnök döntésével szemben a mentelmi bizottság előtt, amelyet a kérelmezők igénybe vettek, a rendelkezésre álló eljárási garanciák pedig megfelelőek voltak, amint azt a bíróság az Ikotity és társai ügyben hozott ítéletében korábban már megállapította. A kiszabott szankciók indokoltságáról a bíróság megjegyezte, hogy a vizuális eszközök használatát az Országgyűlésről szóló törvény 38/A paragrafusa szabályozta, amely előírta, hogy parlamenti ülések során nem használhatók ilyen eszközök, kivéve, ha erre vonatkozóan a házbizottság engedélyt adott. A jelen ügyben a kérelmezők azonban nem nyújtottak be erre irányuló engedélyt. A bíróság meglátása szerint az ügy körülményeiből és a kérelmezők beadványaiból látható, hogy
a képviselők szándékosan döntöttek úgy, hogy engedély nélkül tartanak vizuális demonstrációt, megsértve ezzel azon kötelességüket, hogy betartsák az Országgyűlés belső szabályait. A bíróság véleménye szerint a kérelmezőktől elvárható volt, hogy tisztában legyenek magatartásuk jogi következményeivel, beleértve annak kockázatát is, hogy szankciókkal sújtják őket.
A bíróság kimondta: nem állapítható meg, hogy a szankcionálással a házelnök a képviselők véleménynyilvánítási szabadságához való jogát sértő módon gyakorolta volna hatáskörét. A fentiekre figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bírósága most közzétett jogerős határozatában a kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánította.
