Felerősödtek a magyarellenes hangok a román parlamentben, az RMDSZ-nek ébernek kell maradnia

Jelentősen megerősödött a szélsőségeseknek a jelenléte a román parlamentben, ami folyamatos éberséget kíván az RMDSZ politikusaitól – mutatott rá lapunknak adott interjúban Nacsa Lőrinc. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ezért is fontos a magyar érdekképviselet, mert ha lennének is magyarellenes előterjesztések, azokat a döntéseket az RMDSZ nélkül nem lehetne meghozni.

20241003 Budapest Nacsa L?rinc, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felel?s államtitkára Fotó: Kurucz Árpád (KA) MW Fotó: Kurucz Árpád

– Minek köszönhető a romániai választásokon a magas magyar részvételi arány? Hogyan értékeli a parlamenti választás eredményét?

– Történelmi siker az RMDSZ eredménye, amelyet az erdélyi magyarok összefogásával sikerült elérnie. Végre volt egy december elseje, amit nem elvesztettünk, hanem megnyertünk. Két dolognak köszönhető a magas részvétel. Egyrészt az erdélyi magyarok megértették: egy nagy összefogásra van szükség ahhoz, hogy ne a fejük felett hozzanak döntést a magyar ügyekről, hanem mindig legyenek bevonva a róluk szóló ügyekbe és döntésekbe. Először az volt a kérdés, hogy lesz-e befolyása Bukarestben a magyarok közösségének, aztán az, hogy mekkora lesz ez a befolyás. A másik dolog, aminek köszönhető ez a magas részvétel, az pedig az erősödő magyarellenes hangok.

 Megjelentek olyan politikai szereplők a román belpolitikában, akik sokszor szélsőséges magyarellenes hangokat ütnek meg, kifejezetten meg akarják vonni a támogatásokat a magyar közösségektől. 

Ők örültek volna annak, ha a magyar politikai képviselet nem lesz ilyen erős. Ebből is látszik, az erdélyi magyar közösségnek van egy egészséges immunrendszere, ami működött.

– Elképzelhető, hogy a nyertes Szociáldemokrata Párt nem tud majd kormányt alakítani a szélsőséges pártok bevonása nélkül. Milyen veszélyek fenyegethetik a magyar közösséget akkor, hogyha ez a forgatókönyv érvényesül?

– Ma már több mint esély, hogy a szélsőséges pártok kihagyásával is egy stabil kormányt lehet létrehozni Bukarestben. Nekünk az a tapasztalatunk innen, Budapestről, hogy amikor az RMDSZ kormánypártként működött, akkor egyrészt egy stabil kormánypartner volt, másrészt a román–magyar viszony folyamatosan javult, az erdélyi magyarok életminőségével egyetemben. 

A parlamentben azonban jelentősen megerősödött a szélsőségesek jelenléte, ami folyamatos éberséget kíván az RMDSZ politikusaitól, hiszen bármikor bevihetnek olyan törvényjavaslatot, amely hátrányosan érintené a magyar közösséget. 

Tanulva a történelmünkből, senki nem fog magunk helyett kiállni értünk, és helyettünk senki nem fogja megvívni ezeket a harcokat. Ez nekünk, magyaroknak sok évszázados tapasztalatunk, amire most szüksége lesz az erdélyi magyar politikusoknak.

– Amennyiben a szélsőséges pártok is bekerülnek a kormányba, van arra lehetőségük, hogy az anyanyelvhasználati jogot vagy a kulturális szabadságot lesöpörjék az asztalról? Szerzett jogokat elvehetnek-e a magyar közösségtől?

– Az Európai Unióban és a NATO-ban is együtt vagyunk Romániával, amennyiben ilyen tervei lennének bármilyen román pártnak, Magyarország mindenképp ki fog állni az erdélyi magyarok jogaiért. 

Ezért is fontos a magyar képviselet, mert ha lennének is ilyen előterjesztések, akkor ezeket a döntéseket az RMDSZ nélkül nem lehetne meghozni. 

Remélem, hogy a józan ész majd győzedelmeskedik, és Románia – mint az Európai Unió tagja – világosan azt fogja képviselni, hogy a kisebbségi jogokat, megszerzett jogokat nem lehet elvenni.

– Az erdélyi magyarok számára ki volna a „kevésbé rossz” elnök?

– A szélsőségeket nagyon nehéz kezelni és nagyon nehéz látni, hogy kinek az államelnöksége alatt lenne nehezebb a magyaroknak. Történelmi alapon is nagyon nehéz megválaszolni a kérdést. Például azt gondoltuk, a magyar közösségnek jobb lesz Klaus Johannis államelnök megválasztásával, mert ő a szász kisebbséghez tartozik. 

Fotó: Kurucz Árpád

Arra számítottunk, ezért lesz benne egyfajta érzékenység a nemzeti kisebbségek ügye iránt. Tévedtünk, nem volt neki ilyen. Azt remélem, hogy akiről a román állampolgárok majd döntenek, azzal ki lehet majd alakítani ezt a tisztességes együttműködést, az erdélyi magyarok közössége érdekében. Mi, bárki legyen is az államelnök Romániában, mindig képviselni fogjuk a nemzetközi fórumokon az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, és erősítjük az erdélyi magyar közösség támogatását is.

– Jelenleg hogy áll a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése? Számíthatunk előrelépésre az ügyben?

– Mind a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése, mind a Minority SafePack olyan sikeres európai polgári kezdeményezés, amelyet nagyon sok ember, nagyon sok európai országból aláírt, az Európai Bizottság mégsem csinál semmit. Ez szégyen és felháborító. 

Mondhatom azt, hogy nagy reményekkel állok az új bizottság elé, amely most december elsején megkezdte a munkáját, de ez nem így van. 

Látjuk, hogy alapjaiban nem változott meg az összetétele, ráadásul a bizottság elnöke is ugyanaz. Ursula von der Leyen egyszer már lesöpörte az asztalról a nemzeti kisebbségek ügyét, hiába támogatta nagy többséggel az Európai Parlament. Ezért túl nagy optimizmus ebben a kérdésben nincs bennem, ugyanakkor nyilvánvalóan a remény hal meg utoljára. Ezeket a kérdéseket újra és újra vissza kell helyezni az Európai Bizottság asztalára.

– A közeljövőben van-e realitása a székely autonómiának?

– Ezeknél a kérdéseknél mindig az a fontos, hogy sose vegyük le az asztalról, és hogy a magyar közösségek folyamatosan erősödjenek. A magyar kormánynak az a feladta, hogy azt képviselje, amit a külhoni nemzetrészek vezetői javasolnak. 

Fotó: Kurucz Árpád

Ők tudják ugyanis a legjobban, hogy az ottani közösségnek mi az érdeke. Ha a kulturális intézmények erősödnek, a gazdaságfejlesztési programok sikeresek, erősebbek az egyházak, az iskolák, és úgy általában véve erősebb az a nemzeti közösség, akkor rajta vagyunk a sikerhez vezető úton.

– Hogyan értékelné a felvidéki magyarok szempontjából Fico megválasztását?

– A szlovák kormánnyal való jó kapcsolat abból eredeztethető, hogy stratégiai kérdésekben egyetértünk: a háború, a migráció, a szuverenitás és a gender kérdésében. Az a furcsa helyzet állt elő a visegrádi együttműködés országaiban, hogy jelenleg a szlovákokkal vagyunk politikailag a legközelebbi viszonyban. 

Ez abból is fakad, hogy például a többi szövetséges kormány alapvetően a háborút támogatja. Így velük kialakult egyfajta szembenállás, a szlovák kormánnyal pedig egy partnerség, amely egyre csak erősödik.

 Remélem, azt a felvidéki magyarok is hamarosan érezni fogják, hogy ez a partnerség segíti a számukra fontos ügyek képviselését a szlovák–magyar kormányzati párbeszédben. A cél, hogy könnyebben tudjunk érdeket érvényesíteni Pozsonyban, és hogy lássák meg akár a pozsonyi politikusok is: Magyarországon a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó emberek itthon érezhetik magukat és megkapják a kulturális, oktatási programjaikhoz szükséges támogatást.

– Mi a véleménye a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetéről? Van-e esély ön szerint arra, hogy belátható időn belül az ukrán nyelvtörvény az uniós nyelvtörvényekhez igazodjon?

– A legnehezebbnek a kárpátaljai magyarság helyzetét látom. Minden támogatásra szükségük van, amit két módon biztosít a kormány: egyrészt támogatja őket, intézményeiket, egészségügyi ellátásukat, oktatásukat és a kulturális élet fennmaradt részeit.

 Óriási sikerként éljük meg, hogy a háború kezdete óta egyetlenegy magyar intézményt sem kellett bezárni Kárpátalján. 

Támogatjuk azokat a kárpátaljaiakat is, akik a háborútól elmenekülve átjöttek Magyarországra, és itt kerestek munkát, oktatást. Azt gondolom, az első előfeltétel minden ilyen tárgyaláshoz a béke. 2015 óta, amióta az ukrán kormány folyamatosan, szisztematikusan csökkentette a magyar közösség jogait, mindig kiálltunk értük minden fórumon.

Fotó: Kurucz Árpád

Az elmúlt időszakban ezt ugyanolyan határozottsággal, de nem annyira hangosan tesszük, hiszen ez az ország egy megtámadott ország. Mi örülnénk a legjobban, ha ezeket a kisebbségi kérdéseket fő témává lehetne tenni. Ez azt jelentené, hogy a háború véget ért, visszatérhetünk a normális kerékvágásba, és többet beszélhetünk ezekről a problémákról. 

Mi azt vállaltuk, hogy amíg a háború véget nem ér, hátrébb húzzuk ezt a témát, ugyanakkor szisztematikusan továbbra is ki fogunk állni a magyarokért, mert a jogsértés az fennáll. 

Nem véletlenül mondjuk azt a háború első napja óta, hogy tűzszünet és béketárgyalás kell mihamarabb, hiszen ez volna a legjobb az ukránoknak, a kárpátaljai magyar közösségnek, de egész Európának is.

Borítókép: Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár (Fotó: Kurucz Árpád)