Külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntett gyanúja miatt tett bejelentést ismeretlen elkövető ellen ifj. Tényi István – tudta meg lapunk. A közérdekű bejelentéseiről ismert ifj. Tényi István Magyar Péter: így segíti Manfred Weber a hazug politikust című cikkünkre hivatkozva azzal indokolta bejelentését, hogy szerinte az Európai Parlament (EP) jogi bizottságának eljárása sértheti Magyarország szuverenitását.
A bejelentő felidézte: Magyarország legfőbb ügyésze 2024. őszén lopás bűncselekménye miatt tett indítványt az EP elnökénél a Tisza Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztésére. Az ügyben folyó nyomozás során felderített, illetve az eddig napvilágra került információk alapján, Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban ittas állapotban egy budapesti szórakozóhelyen mulatott, megbotránkoztatóan viselkedett, amiért a szórakozóhely biztonsági őrei fojtófogással voltak kénytelenek kivezetni. A szórakozóhelyen mások mellett a büntetőügy sértettje is a mobiltelefonjával videóra vette a képviselőt.
Miután Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a sértett felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar Péter egy hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyről kivezették, a Duna felé indult, őt többen – köztük a sértett – követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette. Az Ügyészség szerint ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas.
Már dönteni kellett volna Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről
Ifj. Tényi István hangsúlyozta:
az Európai Parlament eljárási szabályzata rendelkezéseinek megfelelően, a szokásos eljárásban Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről már döntenie kellett volna a plenáris ülésnek. Sajnálatos módon azonban Magyar Pétert az általa elkövetett köztörvényes bűncselekmények miatt továbbra sem lehet felelősségre vonni.
A bejelentő kifejezte: az Európai Parlament jogi bizottsága az eljárása végén szakvéleményt adhat, de nem foglalhat állást a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban. A szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, és bár állásfoglalásuk semmilyen jogi kötőerővel nem bír, politikailag annál relevánsabb szokott lenni. Az EP eljárási szabályzatának 9. cikkében foglalt rendelkezések határozzák meg, hogy miként lehet felfüggeszteni egy EP-képviselő mentelmi jogát, első körben pedig az illetékes jogi bizottság haladéktalanul, de a kérelem összetettségét figyelembe véve vizsgálja meg.
Egyetértve ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász álláspontjával,
az EP jogi bizottsága megsértette a EP eljárási szabályzatát amikor indokolatlanul nem tett eleget a haladéktalanság követelményének. A haladéktalanul kifejezés nyelvtani értelmezés szerint akut intézkedést takar és gyorsabb eljárást jelent, mint a soron kívüliség. Álláspontom szerint az EP jogi bizottságának eljárása sértheti Magyarország szuverenitását is
– hívta fel a figyelmet ifj. Tényi István.
Manfred Weber a Tisza Párt elnökének cinkosa
Hozzátette, sajtóbeszámoló szerint Manfred Weber cinkostársként segíti a felelősségre vonás elől menekülő Magyar Pétert, aki nem mondott le mentelmi jogáról, amikor diszkóbotránya után garázdaság és lopás miatt indult nyomozás, noha választási kampánya során azt hangoztatta, hogy akár meg is szüntetné ezt a jogintézményt. Magyar Péter saját ügye okán húzza az időt, mentelmi jogának visszaélésszerű használatával próbálja elkerülni a köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatti felelősségre vonását, és ebben az Európai Néppárt frakcióvezetője is segíti.
Az üggyel kapcsolatban (az Európai Néppárt frakcióvezetőjének tevékenysége miatt) – bizonyítottság esetén – felmerülhet a bűnpártolás vétség gyanúja.
Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön vagy a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, úgyszintén az is, aki közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, bűnpártolást követ el – mutatott rá a bejelentő.
Mint emlékeztetett, a magyar büntető törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ebben az esetben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendelheti el. – Indítványozom, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében az ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést – írta ifj. Tényi István.
