A tiszteletlenség, az agresszív viszonyulás az államszervezethez, az államszervezet intézményeihez, az egyes hivatalokhoz újszerű a magyar politikában, és összeköthető Magyar Péter megjelenésével – jelentette ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Magyar Péter támadásai alaptalanok
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta, Sulyok Tamás köztársasági elnök nemcsak eleget tesz az alaptörvényben rögzített kötelezettségének, miszerint megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, hanem megválasztása óta méltóképpen képviseli az államfői hivatalt.
A tudományos igazgató szerint Magyar Péter támadása a köztársasági elnök ellen nem kritika, hanem rosszízű személyeskedés, amely ráadásul egy parlamenten kívüli politikai erő vezetőjétől hangzott el. Utalt rá, hogy a magyar közjogi rendszerben egy európai parlamenti képviselő nem tekinthető olyan súlyúnak, mint egy olyan párt képviselője, amelynek van valódi, tényleges képviselete a magyar Országgyűlésben.
Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a támadás összefügg az előrehozott választás ötletével, de az is igaz, hogy a Tisza Pártnak nemhogy 106, de még egyetlen jelöltje sem ismert, tehát nem nagyon lehet érteni a kapkodást.
Erre mondják többen helyesen, hogy ez Brüsszelnek sürgős, Manfred Webernek sürgős, hiszen hatalomváltás lesz január 20-án az Egyesült Államokban, és a jelenlegi brüsszeli elittel nem túlzottan mély barátságot ápoló adminisztráció kerül a Fehér Házba
– folytatta az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán kitért Magyar Péter nagyapja megítélésére, miután a Tisza Párt elnöke közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy a propaganda támadja nagyapját, Erőss Pált, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját.
Ifj. Lomnici Zoltán Mező Gábor tudományos kutatásaira utalva jelezte: az egykori Jogi esetek című tévéműsor – amelyet Erőss Pál vezetett – szerkesztői között ÁVH-sok voltak. Az, hogy Erőss Pál tudta-e, ÁVH-sokkal van körülvéve vagy sem, nem ismeretes, de sokan gondolják úgy, hogy a Jogi esetek című műsor alkalmas volt a rendszer konszolidálására – jelentette ki.
A Legfelsőbb Bíróságról azt mondta, 1988-ig a tagok kinevezése az MSZMP Politikai Bizottságának kompetenciájába tartozott.
Nemes Dezső, Kádár János, Apró Antal döntött arról, ki lehet a Legfelsőbb Bíróság bírája
– tette hozzá.
Az alkotmányjogász szerint ha azt mondják, hogy Erőss Pál „Kádár-kegyenc” legfelsőbb bírósági bíró volt, azért tényszerű, mert „Kádár döntése nélkül nem kerülhetett volna a testülethez akkor sem, ha egy közkedvelt polgári ügyszakos, egyébként kiváló kommunikátor bíró volt”.
