– Talán az eddigi legjelentősebb bírósági béremelést hajtja végre a kormány, hiszen 2027-ig 48 százalékkal növelik a bírák, 82 százalékkal a bírósági titkárok és fogalmazók, száz százalékkal pedig az egyéb bírósági alkalmazottak fizetését, ebben az első lépés január elsejétől már megtörtént – jelentette ki Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Hír TV Napi aktuális című műsorában. Hozzátette, a kormánynak az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) és a Kúriával kötött megállapodásában még hatékonyságjavító intézkedések is voltak, ami például a digitalizáció megerősítését és az adminisztráció csökkentését jelenti. Ezek azt segítik elő, hogy a későbbiekben a kor kihívásaihoz illeszkedve, hatékonyabbá váljon a hazai bírósági szolgáltatás – fejezte ki a tárcavezető.
Komolytalan az OBT
Szerinte
az komolytalanságot tükröz, hogy az OBT az egyik pillanatban a megállapodáshoz csatlakozás mellett dönt, majd a következő pillanatban visszavonja ezt a döntését, holott közben már aláírták ezt a megállapodást.
– Ez nem mondható következetes dolognak, de az élet ilyen, majd meglátjuk, hogy hogyan tudunk tovább haladni, mi szeretnénk az eltervezett intézkedéseket végrehajtani – fogalmazott a miniszter.
Tuzson Bence összeesküvés-elméletnek nevezte azt a mendemondát, hogy titkos tárgyalásokat folytatott az OBT vezetőjével, hosszú egyeztetések viszont megelőzték a megállapodás létrejöttét. Ezenkívül a miniszter elment Magyarország összes törvényszékére, ahol találkozott az ottani vezetőkkel és az ügyvédi kamarák tagjaival, így jött létre a megállapodás, ami semmiféle „biankó csekket” nem tartalmaz, egyértelmű a szövege. Eszerint a minisztérium megküldi véleményezésre az OBT-nek a jogszabálytervezetek előkészítését, de ez a megállapodástól függetlenül is így van.
A tárcavezető a Till Tamás ügye miatti törvénymódosításról leszögezte: amikor valakit megölnek, ráadásul különös kegyetlenséggel, akkor nem állhat elő olyan helyzet, hogy bárki mentesülhessen a büntetés alól, az idő múlására hivatkozva. A jogszabály módosítása egyértelmű helyzetet teremtett, vagyis most már nem lehet másféleképpen értelmezni a törvényt.
Ügyfélkapu és DÁP
A régi Ügyfélkapu holnapi megszűnésével kapcsolatban Tuzson Bence arról beszélt, hogy az ott fellelhető adatokat nagyon nagy biztonságban tárolják, amihez a jogszabályi háttér is adott.
Senkinek nem kell aggódnia amiatt, hogy illetéktelen helyekre kerülnének az adatai.
– Modern és nagyon jó megoldás az Ügyfélkapu+, de a Digitális Állampolgárság Program különösen az. Itt egy Európában és az egész világon egyedi digitális megoldás jött létre – vélekedett. Hangsúlyozta, a DÁP-ot senkire sem lehet kényszeríteni.
Per az uniós bíróság ellen
A tárcavezető kitért arra a perre is, ami Magyarország és az Európai Unió Bírósága között zajlik a hazánkra kivetett tranzitzónák miatti gigabüntetés ügyében. Erről kijelentette: megvannak a jogi indokok és hogy hogyan tudunk majd fellépni az Európai Bírósággal szemben. Az Európai Unióról szóló szerződés tartalmaz egy olyan pontot, miszerint ha egy európai országnak egy európai intézmény kárt okoz, akkor az intézménynek ezt a kárt meg kell térítenie, az pedig mindegy, hogy ez milyen intézmény, tehát lehet az uniós bíróság is.
Az Európai Unió Bírósága olyan hibákat vétett az ítéletében, amivel egyértelműen megsértették hazánk jogait, mert olyan mértékben növelték meg a büntetés összegét, amihez nem lett volna joguk, ugyanis nem volt ilyen előterjesztés, és a döntésüket meg sem indokolták.
Ezenfelül az uniós bíróság nem biztosította a törvényes bíróhoz való jogot, azaz átlátható rendben kellett volna kiválasztani a bírót az eljáráshoz, azonban ez nem így történt. – A következő időszak arról is fog szólni, hogy ezt a pert megindítjuk az Európai Bírósággal szemben a közeljövőben – állította Tuzson Bence.
