Tuzson Bence: Hatékonyabbá válik a jogrendszer Magyarországon

Három lépcsőben emelkedik a bírósági dolgozók fizetése – ismertette a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy áttekintették a bíróságok működését, a jövőben pedig több, a hatékonyság növelését célzó intézkedést fognak bevezetni, így például lehetőség lesz arra, hogy on­line is részt vehessenek a bírósági tárgyalásokon. A tárcavezető szót ejtett arról is, hogy sikerült elérni egy olyan szemléletbeli változást is, amely szerint az Európai Unió jogalkotásának a versenyképességet kell szolgálnia.

Fotó: Ladóczki Balázs

– Megegyezés született a kormány igazságügyi reformcsomagjáról. Mi a céljuk a változtatásokkal?

– Az elsődleges célunk, hogy egy hatékonyságnövelést hajtsunk végre a bíróságokon, betartva a bírói függetlenséget. Ez a folyamat nem most kezdődött el, hiszen amikor miniszter lettem, elhatároztam, hogy ellátogatok Magyarország mindegyik törvényszékére és ügyvédi kamarájába is. Egyrészt azért, mert jobb, ha nem egy irodából nézve akarjuk a problémákat megismerni, hanem helyben találkozunk velük. Sokáig ügyvéd voltam, és pontosan tudom, hogy ügyvédszemszögből nagyon sok mindent lehet látni az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Ezért tartottam fontosnak, hogy az ügyvédi kamarákkal találkozzam. A másik oldalról pedig a helyi bíróságok látják azt, hogyan működik egy vármegyében a bírósági rendszer. Szeretném megköszönni azt a segítséget, amit helyben kaptam, mert nagyon sok gondolat, szakmai ötlet vetődött fel. Így kialakulhatott a bíróságok működésének hatékonyságára vonatkozó elképzelés. Ezeket egyeztettük a Kúria elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és az Országos Bírói Tanáccsal is, hiszen azt tartottam fontosnak, ha elindítunk egy hatékonyságnövelő intézkedéssorozatot, azt konszenzussal tegyük meg.

– Milyen intézkedéseket tartalmaz a megállapodás?

– A legfontosabb eleme egy három lépésből álló béremelés a bíróságokon. A bírók fizetése 2027. január 1-jére el fogja érni a 2,25 millió forintot, ami 48 százalékos béremelést jelent. A bírósági titkárok és fogalmazók – tehát azok a jogászok, akik a bíróságokon dolgoznak, és akikből előbb-utóbb bíró lehet – esetében egy magasabb, 82 százalékos növekedés valósul meg. Azon dolgozók, akik még segítik a bíróságok munkáját, százszázalékos emelésben részesülnek. 

A béremelésekre először 2025 január 1-jén, majd 2026-ban, aztán 2027-ben kerül rá sor. 

Természetesen másfajta hatékonyságnövelő intézkedések is lesznek. Áttekintettük a bíróságok működését, és abban állapodtunk meg, hogy jövőre a járásbírósági bírók működési területét kiterjesztjük, azaz könnyebben fognak tudni mozogni a bírók a járásbíróságok között. Ennek következtében sokkal hatékonyabb lesz a működés, hiszen ha valahol nagyon sok ügy jelenik meg, akkor azokat gyorsabban el lehet intézni, tehát nem fognak az ügyek feltorlódni. Intézkedéseket vezetünk be, hogy kevesebb adminisztrációs kötelezettsége legyen a bíróknak. Elkezdünk egy komolyabb fejlesztési programot is, amivel lehetőség lesz arra, hogy online tartsuk meg a tárgyalásokat vagy a tárgyalásokon online is jelen lehessen lenni.

– Hogyan tudják javítani az intézkedések a jogi versenyképességet?

– Megállapodtunk abban, hogy átalakítjuk a cégbejegyzési eljárásokat. Azok egy része kikerül a bíróságok hatásköréből, és közigazgatási eljárássá válik. Ez lehetővé teszi, ha valaki kft.-t akar alapítani, akkor csak besétál egy ügyvédi irodába, aláírja a megfelelő papírokat, és mire kimegy, bejegyezték a társaságát, rendelkezésre állnak az adószámok és az induláshoz szükséges egyéb adatok, így azonnal megkezdheti a cég a működését. A jövő év komoly jogalkotási munkával fog telni, hogy ezeket a rendelkezéseket az Országgyűlés a jövő tavaszi, majd őszi ülésszak során elfogadja, hogy 2026. január elsejével hatályba tudjanak lépni.

– Az egyik szembetűnő változtatás, hogy a jövőben a polgári ügyekben nem feltétlenül lesz szükséges az ítélet teljes indoklása. Milyen célt szolgál ez a változtatás?

– A polgári ügyek 85 százaléka már elsőfokú bírói döntés után jogerőre emelkedik, azaz senki nem fellebbezi meg a döntéseket. Ilyenkor nagyon fontos, hogy az a fél, aki elmegy a bíróságra, minél előbb a kezében tarthassa a döntést, és annak megfelelően járhasson el. Azt akarjuk elérni, hogy ha valaki elmegy a bíróságra, ne kelljen hosszú indoklás ahhoz, hogy az elsőfokú döntést a kezébe vehesse. Ha megfellebbezte az ítéletet, akkor természetesen megkapja a részletes indoklást is. 

A változtatás a bírónak is nagy segítséget jelent, hiszen nem a fióknak kell majd dolgoznia, hanem tud foglalkozni a következő ügyekkel. Gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés, ez a cél.

– Várhatók további változások a jövőben?

– Egy másik nagyon komoly fejlesztésünk, ami segíteni fogja a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat, azok a jogtárak. Sokat dolgoztunk és a mai napig sokat dolgozunk azon, hogy kézzelfogható támogatást adjunk ahhoz, hogy mindenki el tudjon igazodni az ügyes-bajos dolgaiban, ha valamilyen problémája van, akkor annak utána tudjon keresni. Fontos, hogy hiteles és gyors tájékoztatást kapjanak az emberek, ezért egy mesterséges intelligenciával támogatott jogtárat hozunk létre. Ha valakinek van egy jogi problémája, akkor hiteles jogi választ fog kapni ezen a rendszeren keresztül. Ide betápláljuk az összes magyarországi jogszabályt, a magyar joggyakorlatot, az irányadó jogirodalmat és az európai uniós jogot is. 

Ez a jogászoknak is segítséget jelent, hiszen összegyűjtheti egy adott kérdésben alkalmazandó jogszabályokat. A változás a jogrendszerünk átláthatóságát fogja segíteni, és ezen keresztül Magyarország versenyképességét is.

– Magyarország európai uniós elnökségének az egyik legfontosabb célkitűzése a versenyképesség megerősítése. Hogyan értékeli az ezzel kapcsolatban elvégzett eddigi munkát?

– A magyar elnökség legnagyobb eredménye, hogy megközelítést tudott váltani. Általában az európai uniós elnökségnek nem szokott átfogó célja lenni, hanem adott ügyek végigviteléhez kapcsolódó célokat szoktak felállítani. A magyar elnökség jelentősen eltér ettől, és talán a vártnál sokkal nagyobb sikeressége is ennek köszönhető. Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az egyes szabályozási kérdésekhez beemeli a versenyképesség szempontját. Így sikerült Budapesten egy versenyképességi paktumot elfogadni. A jogi területen az a legfontosabb törekvésünk, hogy úgynevezett tanácsi következtetéseket fogadjunk el. Egyrészt a digitalizáció kapcsán, hogy a jogrendszer mesterséges intelligenciával való kiegészítését európai szinten is vegyük elő, másrészt az európai jogrendszer szolgálja a versenyképességet. Tehát amikor az Európai Unió egy jogszabályt hoz, akkor vizsgálja meg azt is, hogy az elősegíti-e a versenyképességét. Ez egy olyan szemléletbeli váltás, ami meg fogja határozni az Európai Unió jövőjét, és nyugodtan mondhatom, hogy talán ez a legnagyobb sikere a magyar elnökségnek. Minden más korábbi elnökségi törekvéssel szemben itt valóban sikerült megközelítést váltani. Ezt akarva-akaratlanul elfogadták az európai uniós vezetők és a különböző országok vezetői is. Sőt az Európai Bizottságnál már úgy emlékeznek, mintha ezt ők kezdeményezték volna.

– Akkor lehet azt mondani, hogy sikeres volt a változás?

– Ez egy abszolút siker, ami előreviheti Európát. Az egyes ügyek menedzselése, a szétszórt jogalkotás és különböző elvek mentén alkotott jog nem segíti az Európai Unió működését. A szemléletbeli váltás hosszú távon – ez azért egy nagy küzdelem lesz még, mert ebben komoly ellenfeleink vannak – ki tudja irtani az ideologikus megközelítést az Európai Unióban. 

Talán sikerül kiváltani a szabályokkal körül nem írt jogállamisági megközelítést is, amivel nem az a legnagyobb gond, hogy elvárják a tagállamoktól bizonyos normák betartását, hanem az, hogy nincsenek körülírva ezek a normák. Ezzel tulajdonképpen politikai fegyvert tartanak egyes országok fejéhez.

– Idén már két törvénycsomagot is elfogadott a parlament, ami az online csalások elleni fellépést hivatott erősíteni. Miért volt szükség újabb jogszabályokra ebben a harcban?

– Az online csalások mindannyiunkat érintő bűncselekmények, mivel szinte mindenki kapott már olyan e-mailt, sms-t, vagy telefonhívást, amivel megpróbálták az adataikat kicsalni, azokon keresztül a bankszámlájukhoz hozzájutni, és arról pénzt leemelni. Ez az esetek többségében nem sikerül a csalók számára, de még így is túl nagy számban járnak sikerrel. A magyar kormány felvette a harcot az online csalásokkal szemben, és kemény munkával komoly eredményeket sikerült elérnünk. Csökkenőben van az ilyen típusú bűncselekményeknek az elkövetése, és ennek bizony több oka van. Egyrészt az, hogy elfogadtunk két olyan jogszabálycsomagot, amik képesek arra, hogy gyors és hatékony választ tudjanak adni a bankoknak. Így képesek megállítani az átfolyó pénzösszegeket.

Csaknem félmilliárd forint már az az összeg, amelyet a legutóbbi jogszabálycsomagunk hatálybalépésétől, tehát augusztustól kezdődően sikerült megállítanunk. 

A lényeg, hogy a pénz útját sikerüljön megállítani, és Magyarországon tartani, hiszen az online csalók jellemzően azt csinálják, hogy ezeket az összegeket különböző csatornákon külföldre juttatják el, és a külföldi bankokból már szinte lehetetlen visszaszerezni, főleg ha ezek a bankok az Európai Unión kívül vannak. Nem dőlünk hátra, épp a múlt héten fogadta el a parlament az újabb törvénycsomagot, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban dolgoztunk ki. Az online csalók is váltogatják a módszereiket, így olyan szabályokat kell bevezetni, amelyek a kísérleteket is képesek megállítani. Mostanában egyre elterjedtebb az a módszer, amikor úgy tűnik, mintha egy bank vagy egy ismert szolgáltató számáról hívnának, a valóságban azonban a vonal túlsó végén csalók vannak, akik próbálják kiszedni az adatainkat. Az új jogszabálycsomag még inkább megálljt tud szabni az online csalásoknak.

– Milyen előrelépést sikerült tenni az áldozatsegítés területén?

– Az áldozatsegítés sajnos egy örök téma marad, de az utóbbi időben talán más megvilágításba is került, hiszen van olyan politikai szereplő, aki úgy szerzett magának hírnevet, hogy nem áll messze tőle a nőkkel szembeni erőszakos fellépés. A különböző eseteket nagyon nehéz követni, hiszen az áldozatok nem merik elmondani, hogy milyen bűncselekményt követtek el ellenük. A családon belüli erőszak tipikusan egy ilyen eset. Talán nem véletlen, hogy elődöm, Varga Judit miniszter asszony indította el az Áldozatsegítő Központok létrehozását. Ezek olyan központok, amelyek túlmutatnak egy hivatal tevékenységén. Ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, akkor bemehet ezekbe a központokba, hívhatja az ezzel kapcsolatos zöldszámot, és segítséget fog kapni. Eddig százezres nagyságrendben hívták ezt a vonalat, és ebben az évben is több mint 15 ezer embernek tudtunk konkrét segítséget nyújtani. A segítségnyújtási formák száma pedig bőven meghaladta a harmincezret. Az áldozatsegítő rendszerben szakszerű segítséget tudnak kapni a gyerekek is, így meg lehet tudni, hogy mi történt velük. Ez a gyerekeknél nem mindig egyszerű. 

Ötgyermekes családapaként arra nagyon érzékeny vagyok, ha egy családban ilyen típusú bűncselekmény valósul meg, mivel a gyerekek azok, akik a legvédtelenebbek és akiknek a leginkább segítségre van szükségük. Az áldozatsegítő rendszer ebben kifejezetten jól működik, és az én törekvésem az, hogy ezt tovább erősítsük.

Már tizenhét Áldozatsegítő Központ van az országban és további négy Áldozatsegítő Pont. A cél az, hogy minden megyeszékhelyen legyen ilyen központ.

– Utalt Magyar Péterre, aki a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a közösségi oldalán posztolt. Ön szerint mennyire hiteles ebben a kérdésben Magyar Péter?

– Semennyire. Egy olyan ember, aki úgy kerül be a közéletbe, hogy lehallgatja a saját feleségét és bántalmazta a családját, az minimum, hogy nem tesz közzé ilyen jellegű nyilatkozatokat. Hallhattuk azt is, milyen minősíthetetlen stílusban és becsmérlően beszél a kollégáiról, lenézi a nőket, a nyugdíjasokat, mindenkit, hallhattuk azt is, hogy a támogatóiról milyen lekezelően beszélt. Ezen a napon a legjobban tenné, ha meg sem szólalna. Ez több mint képmutatás.

– Útjára indult az Igazságügyi Minisztérium ösztöndíjprogramja. Hogyan segítik a fiatal jogászokat?

– Fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan ösztöndíjprogram, amellyel felkaroljuk a legtehetségesebb jogászokat, akikre a későbbiekben a jogrendszer minden területén számíthatunk. Ezért indítottuk el a Deák-ösztöndíjprogramot. Korábban is voltak hasonló kezdeményezései, programjai a minisztériumnak, de arra törekedtünk, hogy ezeket inkább szedjük össze, és egy olyan komoly ösztöndíjat hozzunk létre, amely mellé szigorú elvárásokat és képzést is fűzzünk. Az ösztöndíj óriási siker, megtaláltuk a legjobbakat a legjobbak között. Negyven rendkívül tehetséges fiatalt támogatunk jelentős összeggel, nekik több képzési eseményt tartottunk már különböző jogterületeken, és számítunk arra, hogy a jövőben segítséget nyújtanak a minisztérium munkájában.

Borítókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter (Fotó: Ladóczki Balázs)