Kiderült, milyen hatása van a mobiltelefonok iskolai korlátozásának

Szükség van az iskolák rangsorolására, mert az jobb teljesítményre ösztönzi őket – mondta lapunknak Nicholas Tate konzervatív oktatási szakértő az MCC országos gimnáziumi rangsor díjátadó gáláján. A szakértő kiemelte: az osztályteremben nem szabad parttalanul demokratikusnak lenni, mert fontos a tanári tekintély, ez viszont nem lehet egyenlő az önkénnyel. Arra is kitért, hogy javult a diákok koncentrációs képessége azokban az iskolákban, ahol korlátozták az okostelefonok használatát.

– Az iskolákat azért érdemes rangsorolni, mert tovább ösztönzi őket arra, hogy még jobban teljesítsenek – mondta Nicholas Tate brit történész, oktatási szakértő, a Konzervatív iskola című könyv szerzője, aki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) országos gimnáziumi rangsor díjátadó gáláján adott interjút lapunknak. A szakértő hozzátette, a rangsorolás egy plusz késztetést ad az iskoláknak arra, hogy javítsanak az eddig elért eredményeiken. Ez a diákok mellett a szülőknek is hasznos, hiszen nekik kell döntést hoz­niuk arról, hogy melyik iskolát válasszák a gyerekeiknek.

Az nem feltétlenül szükséges, hogy a legelőkelőbben rangsorolt intézményt célozzák meg, mivel sok más tényezőt is figyelembe kell venniük, az viszont igen, hogy a közvélemény megismerje a valóságot. – A kormányoknak és az olyan szervezeteknek, mint a magyar MCC, el kell végezniük ezt a munkát, mert így lehet kialakítani a megfelelő módszertant, és megmutatni, hogy az iskolák mennyit fejlődtek. Az iskolai hatékonyság legjobb mérőeszköze a diákok előrehaladása: nálunk Angliában a 16 évesek között végeznek felmérést a kognitív képességekről, amit két év múlva megismételnek.

Az az iskola tud hozzáadott értéket felmutatni, ahol az eredmények összehasonlításából látszik a haladás

– mutatott rá a szakértő.

Fontos a tanári tekintély

Nicholas Tate ismertette: a konzervatív iskola nézetei szerint a diákok és tanárok közti ideális kapcsolatban a tanárnak tekintélye van, ezért ő dönt arról, hogy mit és hogyan kell tanítani. Észak-Amerikában arról folyik vita, hogy egy demokratikusabb osztályterem irányába kellene mozdulni, de

az osztályteremben nem szabad parttalanul demokratikusnak lenni.

– A tanári tekintélynek ugyanolyannak kell lennie, mint a szülői tekintélynek, ami csorbát szenvedett a kulturális és társadalmi változások miatt. A tekintélyt hangsúlyozni kell, de ez nem tekintélyuralmat vagy önkényességet jelent, hanem azt, hogy a tanár olyan módszerekkel tanítja a gyerekeket, amelyekkel ők a legjobban tudnak tanulni – vélekedett Nicholas Tate.

Eredményes korlátozás

A szakértő szerint alaposan át kell gondolni azt is, hogyan használják a mesterséges intelligenciát (MI) az iskolákban. Ennek nemcsak a vizsgaeredményekre, hanem az órai munka értékelésére, illetve a diákok szabadidőben végzett tevékenységére is komoly hatása van. Az iskolákban többnyire nincs szükség az MI használatára, mivel azonban ez a technológia a világunk részévé vált, a diákoknak be kell mutatni az előnyeit és a hátrányait. Az MI-n kívül szintén gondot jelent a közösségi média hatása a gyerekek életére, mert valahogyan rá kellene venni őket a könyvek olvasására.

– A technológiát nem mi irányítjuk és semmit sem tudunk tenni a megváltoztatásáért, de az iskolákban hozhatunk szabályokat.

Azt látjuk, hogy javult a tanulók koncentrációs képessége azokban az intézményekben, ahol korlátozták a mobiltelefonok használatát.

A diákok életének nagy része azonban az iskolán kívül zajlik, és ami ott történik, az a szülők felelőssége. Nincs könnyű dolguk – fejtette ki a szakember.
Arra is kitért, hogy a természettudományos tárgyak a tanterv lényeges elemei, ezért oktatásuk nagyon fontos. Miután valaki befejezi az iskolát, a tudomány alapvető ismereteinek a hiánya azt fogja nála eredményezni, hogy nem tud beilleszkedni a modern társadalomba, ahol ma már nélkülözhetetlenek a tudományos háttérismeretek.

– Anglia egyik legfőbb gondja, hogy szinte egyik magasabb beosztású parlamenti képviselőnk sem járt természettudományi egyetemre, ez alól Margaret Thatcher egykori kormányfő volt a kivétel, aki eredetileg vegyész volt. A mi oktatási rendszerünkben 16 évesen abba lehet hagyni a természettudományos tantárgyak tanulását, amelyeket 18 éves korig kellene tanítani. Az tűnik logikusnak, hogy olyan elitet képezzünk, amelyik képes megbirkózni a modern világ kihívásaival, ehhez pedig szükség van a tudományokra – fogalmazott.

Belső motiváció a tanulásra

Nicholas Tate hangsúlyozta:

a siker a konzervatív iskola szerint azt jelenti, hogy a diák belülről válik motiválttá a tanulásra, vagyis nemcsak azért tanul, hogy jó jegyeket kapjon, jó egyetemre járjon, jó munkahelye legyen vagy hogy sokra vigye az életben, hanem azért, mert művelt ember akar lenni.

Ezért sosem hagyja abba a tanulást, hanem kifejezetten igényli azt, majd ezt a gondolkodásmódot továbbadja a saját gyermekeiknek. Ez a tradicionalista, konzervatív oktatás lényege – mutatott rá.

Hozzáfűzte, az a legfontosabb, hogy a tanulók milyen emberré válnak, ami a magatartásukból, a többi emberhez való hozzáállásukból látható. Az is lényeges, hogy teljesítik-e vállalt kötelezettségekeit, valamint hogy felelősségteljesen hagyják-e a civilizációnkat a következő nemzedékekre – jelentette ki a történész.

Borítókép: A Konzervatív iskola című kötet szerzője szerint a rangsorok használhatnak a gimnáziumoknak (Fotó: Havran Zoltán)