– Úgy tekintek a konzervatív iskolára, mint ami a hagyományos akadémiai tudományokat tanítja a művészetekkel és a testneveléssel együtt – mondta lapunknak Nicholas Tate brit történész, oktatási szakértő, a Konzervatív iskola című könyv szerzője. A szakember a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének és a Professzorok Batthyány Körének közös szervezésében rendezett, Az egyetem ezeréves eszménye és jövője című konferenciára látogatott Magyarországra. Elmondása szerint Tate a konzervatív iskola kifejezést arra használja, hogy megkülönböztesse ezt az iskolatípust azoktól az intézményektől, ahol a hangsúly nem a diákok érdeklődését és figyelmét felkeltő, tudományalapú tanuláson van, hanem a szociális és személyes tanulást helyezik a középpontba. Ezek az iskolák főleg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban jelentek meg – mutatott rá.
A brit szakértő hangsúlyozta:
a jelen kor témáit a progresszív iskolák szándékosan sulykolják a diákokba, hogy a gondolkodásukat erre tereljék, de ez nem lehet az oktatás célja.
– A konzervatív iskola szándéka továbbadni a legjobb ismereteket és gondolatokat, hogy amikor a diákok befejezik a tanulmányaikat, tudják használni az összes információt, tudást és készséget, mert ezekkel hozhatják létre az általuk kívánt világot a saját életükben – magyarázta.
Szükséges a mobil korlátozása
A mobiltelefonok iskolai korlátozásáról úgy vélekedett: jó, ha a diákoknak van hozzáférésük a leadott telefonokhoz, mert bizonyos esetekben szükség lehet a készülékekre, például ha a szülő dolgozik, nem ér haza időben vagy dugóba került, így meg tudja beszélni a gyerekkel, hogy maradjon egy kicsit tovább az iskolában. A telefonokat azonban nem volna szabad egész nap használni, mert elvonják a diákok figyelmét a tanulásról.
Nicholas Tate az információs technológia és a számítógépek iskolai használatát fontosnak tartja a legtöbb tantárgynál, és még azt is támogatja, hogy a gyerekekkel ismertessék meg a mesterséges intelligenciát (MI). Arra figyelmeztetett viszont, hogy az MI a fogalmazásokat nem írhatja meg helyettük, de meg kell érteniük, hogy mi ez az eszköz, mik a korlátai és mire jó használni.
Elsősorban azonban a diákoknak nem használniuk kell még az MI-t, hanem megismerniük a benne rejlő lehetőségeket és veszélyeket, ahogy a tanároknak is résen kell lenniük, amikor egy fogalmazást értékelnek
– mutatott rá a szakértő.