A genderideológiából csak a zűrzavar fakad

Az nem lehet az oktatás célja, hogy a gyerekek gondolkodását a progresszív irányba tereljék – mondta Nicholas Tate, a Konzervatív iskola című könyv szerzője a lapunknak adott interjúban. A brit történész és oktatási szakértő hangsúlyozta, a konzervatív iskolában a hangsúlyt a diákok érdeklődését és figyelmét felkeltő, tudományalapú tanulásra helyezik, nem a szociális és személyes tanulásra vagy a jelen kor problémáira. Nicholas Tate szerint sem a cancel culture-nek, sem a genderideológiának nincs helye az iskolában, mert hamisak, és csak zűrzavarhoz vezetnek.

A cancel culture nem iskolába való

Az eltörlés kultúrájáról (cancel cul­ture) leszögezte: annak semmi keresnivalója nincs az iskolában. 

– Nagyon hiszek a szólásszabadságban, és szerintem az iskolák kötelessége lehetővé tenni a nézőpontok széles körének kifejtését, ameddig ez tiszteletteljes mederben zajlik. Elfogadhatatlan a vulgaritás, a káromkodások, illetve az, ha valaki vita közben elveszti a hidegvérét. A tanár feladata biztosítani, hogy a nehéz beszélgetések olyan légkörben történjenek, ahol odafigyelünk mások szempontjaira is. Ez egy jó felkészülés a felnőtt életre, amikor felmerül egy probléma, és az érzelmek nagy hullámokat vetnek. Nem mondom, hogy erre tereljünk egy vitát, de ha ez előjön, akkor ebben a tanulási lehetőséget érdemes meglátni – fogalmazott Nicholas Tate.

Hazug a genderideológia

A szakértő kitért arra is, hogy az iskoláknak nem szabad a genderideológiát hirdetniük, mivel ez azt a benyomást kelti, hogy mindenki eldöntheti, milyen neműnek született. – Amikor az ember megszületik, akkor vagy férfi lesz, vagy nő, ezen nem tud változtatni. Azt érezheti, hogy valami más akar lenni, de ebben a helyzetben is nagyon nehéz mindenkit olyan névmással szólítani, amilyennel szeretné, főleg, ha egy hét múlva rájön, hogy megint megváltoztatná.

Ebből csak a zűrzavar fakad. Remélem, hogy a tanárok tartózkodnak a genderideológiától, mivel az egyszerűen nem igaz

– szögezte le a történész.

A migránsokkal való iskolai bánásmódról elmondta: minden állami oktatási intézménynek minden országban kötelessége, hogy segítsen a diákoknak kialakítani a befogadó ország nemzeti identitásának érzését, családi háttértől függetlenül. Integrálni kell az újonnan érkezetteket, ha ők annak az országnak az állampolgárai akarnak lenni. Ugyanakkor szerinte tisztelni kell a hátterüket, a kultúrájukat és a történelmüket, de ezt nem szükségszerű megtanítani a többi gyereknek az osztályban, mert a befogadó nemzetállam kultúrája és történelme élvez prioritást.

Az osztályteremben használt nyelvezetről kifejtette: fontos, hogy tanár és diák ne „haverként” beszéljen egymással. Az osztályban a tanárnak kell képviselnie a tekintélyt, de ez nem azt jelenti, hogy a tanár tekintélyelvű, hanem azt, hogy ő a helyzet ura, ezért tanár úrnak vagy tanárnőnek kell hívni. – Bár ez hivatalosnak hangzik, úgy gondolom, hogy így van rendjén – szögezte le. Fontos ugyanakkor a humor is, egy jó tanár viccekkel fel tudja dobni az óra hangulatát, de mindenkinek oda kell figyelnie, hogy ne legyen belőlük sértődés.

Borítókép: A brit oktatási szakértő szerint a mesterséges intelligenciával is foglalkozni kell (Fotó: Havran Zoltán)