Már 1968-ban lehetett olvasni róla, hogy készült egy új rajzfilmsorozat, az akkori munkacím még Mézga Géza és családja volt – idézte fel az Origó. A Film, Színház, Muzsika című lap cikkezett arról a családi rajzfilmről, amelyben felbukkan egy bizonyos Mézga Géza adminisztrátor, Paula, aki pénztáros egy italboltban, Kriszta, egy problémás tinédzser és Aladár, aki „elég nagy gazfickó”.
Van egy dr. Máris nevű szomszédunk, aki sátáni külseje ellenére is nagyon szelíd lélek, megadással tűri családom minden őrültségét. Elfelejtettem ugyanis mondani, hogy mi, Mézgák, valamennyien kicsit bolondosak vagyunk. No nem közveszélyesen, csak amúgy mulatságos módra
– olvasható a bemutató anyagban.
1969 júliusában is megjelent egy rövid híradás a Mézga család különös kalandjai című sorozatról. „A népszerű Gusztáv-sorozat alkotója, Nepp József 13 részes, egyenként 26 perc játékidejű rajzfilmsorozatot készít Romhányi József forgatókönyve alapján. A fantasztikus, de reális alapokon nyugvó történetek szereplői a Mézga családtagjai: apa, anya, a két gyerek, a kutya és a macska. A rajzfilmsorozat bemutatójára előreláthatólag az év utolsó negyedében, a televízióban kerül sor. A filmet a Pannónia Filmstúdióban forgatják” – számolt be akkor az MTI.
Görbe tükör és utópia
A Magyar Hírlap 1969. július 20-i lapszáma szerint aznap este levetítette (vagy legalábbis tervezte leadni) a Magyar Televízió az első részt, amolyan pilotjelleggel, de a rendszeres sugárzásra 1970 januárjáig kellett várni. „Új magyar rajzfilmsorozat indul 19:30-kor Üzenet a jövőből címmel. A Mézga család különös kalandjai is lehetne az alcím. Mézga Gézának és családjának különös kalandjai – bár problémáik megoldására a 30. századot is segítségül hívják – a mai élet visszásságait elevenítik meg. Még a rajzfilm adta különleges lehetőségek birtokában sem lehetett könnyű a kapcsolatteremtés egy képzeletbeli »szupertechnizált« világ és a jelen között. De
a sorozat nem tanmese, hanem görbe tükör, a szatírát kedvelő fantázia utópiája.
A tizenhárom részből álló sorozatnak, úgy gondoljuk, nagyon sok híve lesz” – prognosztizálták az akkori sajtóban. Valóban az egyik legsikeresebb magyar rajzfilm lett, amelyet sok ország tévétársasága átvett.
Paulának Hufnágel Pisti, Gézának Helén
1970 februárjában már képernyőn volt a sorozat, ekkor a Film, Színház, Muzsikából további részletek derültek ki: először Mézga Gáza karakterét alkották meg, alaposabban 1969 januárjában, utána találta ki Nepp József és Romhányi József, hogy legyen egy fia, Aladár. Eztán jött Kriszta és Paula karaktere.
Gömbölyded, pocakos alkatom ellensúlyaként először egy Helén nevű, lúdnyakú szikár asszonyt tettem volna gyermekeim anyjává, de végül ehhez nem kaptam meg szüleim hozzájárulását
– olvasható Géza korai leírásában, tehát ahogy Paulának Hufnágel Pisti volt a nagy szerelme, így Gézának egy Helén nevű nő. Sokan úgy emlékeznek Hufnágelre, hogy soha nem bukkant fel, csak beszéltek a gazfickóról, ami nem igaz, mert feltűnt a harmadik szériában.
Az első Mézga-sorozaton végül öt csoport dolgozott, öt mozdulattervezővel. A rajz után következett a kifestés, a háttér, a zene, zörej, felvétel, a vágás és a hangosítás.
Éjjel, vasárnaponként szinkronizálták a filmeket.
Mézga Géza Harkányi Endre, Paula Győri Ilona, Kriszta Földessy Margit, Aladár pedig Némethy Attila hangjával szólal meg az első évadban. MZ/X-nek, a távoli leszármazottnak Somogyvári Rudolf, Máris szomszédnak Tomanek Nándor a megszólaltatója.
Melyik volt az alkotó kedvenc epizódja?
– A sorozat valamennyi filmje ugyanazon téma körül bonyolódik. A családban hiányzik valami, ezért a távoli rokonhoz, MZ/X-hez fordulnak, aki küld egy gépet, szerkezetet, és mindig ebből lesz a bonyodalom – mondta akkoriban Nepp József, aki az Időkibővítő című részt tartotta a legjobbnak. A sztori nagyon vicces, időutazós: a család kirándul, egy várromnál régi pénzt találnak. Az érméket eladják Máris szomszédnak, majd az üzleten felbuzdulva időkibővítő gépet kérnek Öcsitől, mellyel visszamennek a XIII. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik. A tizenharmadik részben azonban megsemmisül a rádió, amely összeköttetést biztosított a távoli jövővel és óriási kalamajkákat okozott.
A sorozat nagy siker lett, megjelent lemezen, könyv formájában, világszerte emberek milliói imádták, hiszen Németországtól Kubán keresztül Hollandiáig hatalmas sikerrel vetítették a tévécsatornák a kispolgári család kalandjait, amelyhez folytatások is készültek.
A többi pedig tévétörténelem. Az első adás 1970. január 11-én volt, itt a Távszerviz leírása: „Aladár egy régi rádiót alakít át adóvevővé, ennek segítségével sikerül kapcsolatba lépnie MZ/X-szel, aki nem más, mint Öcsi, Mézga Géza 125 éves köbükunokája a 30. századból. Épp az érettségi vizsgájára készülve – náluk ugyanis 80 általános és 40 gimnázium kötelező – botlik bele az időkibővítő készülék segítségével 20. századi őseibe. Géza nagy gondban van, elromlott a televízió, és kapva kap a nagy lehetőségen, Öcsitől kér segítséget.”
Érdekességek a sorozatról
Az első Mézga-sorozat 1970 januárja és áprilisa között ment le az MTV-n.
Nepp József rendezte, Nepp és Romhányi József írták, a zene Deák Tamás munkája.
A tervezők között Jankovics Marcell és Ternovszky Béla, a rajzolók között Macskássy Katalin és Rófusz Ferenc neve is megtalálható.
La famiglia Mezil címmel Olaszországban is vetítették, ott az ismert zenét lecserélték, így szólt olaszul:
