Sulyok Tamás: Erdély református magyarságának megmaradása természetes vágyunk

Beiktatták Kolumbán Vilmost, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökét.

Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/Kolozsvár, 2025. február 1. Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspöke a beiktatásán a kolozsvári Farkas utcai református templomban 2025. fenruár 1-jén. MTI/Kiss Gábor

– Erdély református magyarságának megmaradása természetes vágyunk, hiszen minket is meghatároz az, hogy mi lesz a református gyülekezetekkel Kalotaszegtől Székelyföldig, a Zsil völgyétől a Mezőségig – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton Kolozsváron Kolumbán Vilmosnak, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének beiktatási ceremóniája alkalmából megtartott beszédében.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének beiktatásán a kolozsvári Farkas utcai református templomban 2025. február 1-jén. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Fontos, hogy erősek legyenek a közösségek

A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy ezek a református közösségek élők és erősek legyenek, tagjaik pedig boldogan, felemelt fejjel járjanak, és az erdélyi magyarság ismét felemelkedjen. Hozzátette: lehet, hogy merésznek tűnik a célkitűzés a szekularizáció, az elvándorlás és a demográfiai válság idején, de ez az egyedüli út, amelyen járni érdemes.

A 125. zsoltár kezdőversét idézve Sulyok Tamás elmondta, hogy az ehhez szükséges recept már ismert:

Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely meg nem inog, hanem örökké megáll; és akik az Úrban bíznak, kitartanak minden viharban, bátrak és megingathatatlanok, mint Sion hegye. Hozzátette: ehhez olyan jó pásztorokra is szükség van, akik úgy vezetik a hívőket, hogy azok bízhatnak bennük.

Mint mondta, Kolumbán Vilmos számára nem lesz új és ismeretlen ez a nemes feladat, hiszen elődje, Kató Béla püspök mellett dolgozott, a protestáns teológiai intézet rektoraként pedig mélyrehatóan ismeri a lelkészi hivatás múltbéli tapasztalatait. Kiemelte, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének tevékenysége az egész magyar nemzetre kihat, az erdélyi magyarság jövője ugyanis az egész magyar nemzet számára sorsdöntő.

Ezután felidézte, hogy a helyi magyarság Bethlen Gábor és Erdély más nagyjainak az építőmunkássága révén élhette meg újra és újra a felemelkedés idejét nemzedékről nemzedékre, hiszen ők megingathatatlan intézményeket hoztak létre. Kiemelte ezek közül az erős bástyákként működő református kollégiumokat, amelyek nemcsak a tudásnak, hanem szellemi hazaként az öntudat, az önbecsülés és a társadalmi felelősségvállalás örökségének az iskolái is voltak.

A magyarság megújulásának színterei

Az intézmények mellett fontosnak nevezte a gyülekezeteket is, amelyek a magyarság megújulásának a színterei több mint ezer éve, hiszen

a széthúzással szemben ők azok, akik képesek egymásnak és a rászorulóknak segíteni, a megfogyatkozott számú tagokba pedig erőt és életet vinni.

A köztársasági elnök ezután Visky András író Kitelepítés című írását felidézve a kőkemény helytállás helyének nevezte Erdélyt, amihez az író református lelkész édesapját állította példaként. A bebörtönzött lelkészt nem törte meg a kommunizmus, mert bízott, és a halál árnyékából, a diktatúra legsötétebb éveit túlélve hazatért családjához, majd újra a szószékről hirdette az igét.

Sulyok Tamás megerősítette, hogy a magyar nemzet államhatárok felett álló egysége alapértékünk; ezért fontos feladatnak nevezte a szülőföldön élő közösségekkel való foglalkozást, és annak keresését, hogyan tudjuk jobbá tenni egymás sorsát, hogy közösségeink megingathatatlanok legyenek; majd Magyarország nevében azt kívánta Kolumbán Vilmosnak, hogy legyen őrzője és felemelője Erdély reformátusságának, így vezetve a rábízottakat a remény és az Istenbe vetett bizalom útján.

Beiktatták az új püspököt

– Az erdélyi reformátusok ma bátran és felemelt fejjel tekinthetnek a jövőbe, élükön az új püspökükkel – mondta Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton Kolozsváron, Kolumbán Vilmos József új erdélyi református püspök beiktatásán.

Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár beszédet mond Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének beiktatásán Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban 2025. február 1-jén. Fotó: MTI/Kiss Gábor

A zsúfolásig megtelt Farkas utcai református templomban szombaton tartották az Erdélyi Református Egyházkerület ünnepi közgyűlését, amelynek keretében beiktatták és megáldották a tavaly decemberben megválasztott Kolumbán Vilmos József püspököt, és letették az esküt a megválasztott egyházkerületi tisztségviselők.

Önök két pogány között, majd jogfosztottan, kisebbségbe taszítva, végül a kommunista diktatúra szorítása alatt is meg tudtak maradni Isten református magyar népének

– értékelt ünnepi beszédében Nagy János.

Nagy János a magyar kormány nevében mondott köszöntőbeszédében Csiha Kálmán erdélyi püspök emlékiratát idézte, miszerint „Nekünk tudnunk kell mindig és mindenütt, hogy kik vagyunk és mik vagyunk, hogy miért vagyunk és kié vagyunk, és minek akarunk megmaradni”. Hangsúlyozta: a kommunista hatalom által üldözött néhai püspök által említett kérdésekre az erdélyi reformátusok minden nemzedéke több mint ötszáz éve megadta a maga válaszát. Erről a neves kollégiumok, a büszke fiatornyos templomok, könyvtárnyi vers, regény, találmányok, híres tudósok, hitvalló lelkészek és az erdélyi fejedelmek sora tanúskodik – sorolta.

A magyar szellem sugárútja

Hozzátette: az erdélyi reformátusok mindezt az egész magyarság javáért is tették. Így lett a kolozsvári Farkas utca a magyar szellem sugárútjává, a református templomok és iskolák pedig a magyar kultúra bástyáivá.

Kifejtette: ugyanez a munka folytatódott megkettőzött erővel az elmúlt években, és megemlítette a magyar kormány támogatásával megvalósult beruházásokat, a felújított vagy alaptól épülő templomokat, és a magyar jövőt, a református jövőt jelentő új óvodákat és bölcsődéket. A legnagyobb eredménynek azt nevezte, hogy az átadott épületek megteltek élettel és lélekkel.

A mi ösvényünk a békesség, a normalitás, a család és a magyarnak maradás túrajelzésein halad

– mondta, és a magyar kormány támogatásáról biztosította az egyházkerületet és új püspökét.

Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöke igehirdetésében rámutatott: Isten áldás, és Jézus Krisztus által az embereket is áldásában részesítette, hogy maguk is áldássá legyenek, betöltsék küldetésüket. De csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben, egységben élnek, egymás hite által épülnek.

Vissza kell találni az egyetlen alaphoz

Az egyházkerület 47. püspökévé beiktatott Kolumbán Vilmos József eskütétele és megáldása után igehirdetésében arról beszélt, hogy a világ kihívásai között vágyott megújulás csak akkor következik be, ha a hívek maguk újulnak meg naponta, és elkötelezik magukat az Isten szerinti élet mellett.

Nem kell kétségbeesetten keresni a megújulás lehetőségét, hanem vissza kell találni az egyetlen alaphoz, Krisztushoz

– mondta, hozzátéve, hogy püspöki szolgálatát erre az alapra kívánja építeni.

Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspöke (j) esküt tesz Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke (b) előtt a kolozsvári Farkas utcai református templomban 2025. február 1-jén. MTI/Kiss Gábor

Köszönőbeszédében közölte: püspökként a közösséget kívánja építeni Erdélyben és az egész Kárpát-medencében, amit az által viselt, felvidéki reformátusoktól kapott palást, az egység palástja is jelez. Kifejtette:

Úgy kívánom szolgálni a mindenható Istent, az egyházamat, hogy ennek az egységnek a nevében és a jegyében tudjunk együttműködni mindazokkal, akik Istent szolgálják.

Kató Béla emeritus püspök beszédében úgy fogalmazott, hogy utódjában imádkozó, őszinte és alázatos, határozott és együttérző, tettre kész embert ismerhetett meg. – Ma az Erdélyi Református Egyházkerület élete, anyagi helyzete viszonylag stabil, intézményhálózata kiterjedt, a gyülekezeti élet azonban nem elégséges –  mutatott rá. Arra biztatta utódját, tegyen azért, hogy a közösség jobban egymásra találjon. Arra kérte, legyen kapcsolata a magyar művészet, irodalom, kultúra, politika képviselőivel is, legyen ajtaja nyitva az egyszerű emberek, de a történelmi személyiségek előtt is.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az új püspök által említett két cél – őrizni Isten anyaszentegyházát és megőrizni a közösséget – közül utóbbit emelte ki, rámutatva: püspöki szolgálata kihívásokkal teli időszakban kezdődik, és a társadalmat érintő változásokat ismertetve külön kiemelte a demográfiai válságot. Közölte: ilyen körülmények közepette a közösség megőrzése hatalmas, többemberes feladat, de az új erdélyi református püspöknek megvan a szilárd alapja ennek elvégzéséhez.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédet mond Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökének beiktatásán a kolozsvári Farkas utcai református templomban 2025. február 1-jén. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Az Erdélyi Református Egyházkerület  47. püspökét beiktatásán az erdélyi magyar, román és német történelmi egyházak elöljárói, a németországi és írországi testvéregyházak, valamint a szíriai örmény protestáns egyházak képviselői is köszöntötték.

Borítókép: Kolumbán Vilmos (Forrás: MTI/Kiss Gábor)