Tízmilliárdokat nyúlnak le évente az online csalók Magyarországon

A MasterCard csatlakozott a KiberPajzs együttműködéshez.

A MasterCard is csatlakozott a KiberPajzs együttműködéshez, ezzel már tizenhárom meghatározó intézmény alkotja a kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére létrehozott kezdeményezést – jelentették be a Magyar Bankszövetség és a MasterCard rendezvényén.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára felhívta a figyelmet:

a kiberbűnözők kihasználják a legkiszolgáltatottabbakat, tízezres nagyságrendű az áldozatok száma.

A fogyasztók számára természetesnek kellene lenni, hogy ne adják meg pénzügyi adataikat ismeretlen telefonálóknak vagy nem töltenek le ismeretlen, nem megbízható alkalmazásokat. A csalási próbálkozások száma évről évre nő, az elcsalt összeg azonban nem emelkedett, ez is mutatja az együttműködés hatékonyságát.

Azt várják az együttműködéstől, hogy a MasterCard új megoldásokat, innovációt hoz – jegyezte meg Kovács Levente.

Márkus Gergely, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős vezetője emlékeztetett: ötven éve üzemeltetnek nemzetközi pénzügyi rendszereket, és jelentős összeget fordítanak a biztonságos működésre, ez globálisan tízmilliárd dollárt tett ki az elmúlt hat évben. Adataik szerint világszerte a kibertámadások okozta kár összege nagyjából 9500 milliárd dollár. A legutóbbi, 2023-as adatok szerint

Magyarországon harmincmilliárd forint kárt okoztak 13 ezer károsultnak a bűnözők az átutalásokat érintő csalásokkal.

Az elérhető profit nagysága ösztönzi a bűnözőcsoportokat az elkövetésre, az online bűnözés minden szervezetet jelentős kihívás elé állít.

A mesterséges intelligenciát is bevetik

A MasterCard fizetési megoldása ötvenezred másodpercen belül a mesterséges intelligenciával elemez, és ellenőrzi a fizetés biztonságát. A kommunikációnak óriási szerepe van, tudásmegosztással vesznek részt a KiberPajzs együttműködésben.

Nemes Máté, a MasterCard kiberbiztonsági termékeiért felelős igazgatója szerint

a kiberbűnözők által okozott kár 2028 végére elérheti a 14 ezer milliárd dollárt.

A lakosság egyre nagyobb arányban használ digitális eszközöket, online alkalmazásokat, közösségi felületeket. Ezért országokon és szektorokon átívelő együttműködésre van szükség, és fontos a kellően súlyos büntetések kiszabása az elkövetőkre. 

A legfrissebb, online reprezentatív kutatások szerint a magyar lakosság 70 százaléka tudja, hogy a bank telefonon vagy e-mailben sosem kér kártyaadatokat. A válaszadók 60 százaléka ismeri a leggyakoribb SMS-es adathalászatot, úgynevezett phising célú telefonhívásokkal pedig szintén több mint 55 százalék találkozott. 

A kutatások szerint a résztvevők 46 százaléka nem tudta megkülönböztetni a valódi és a hamis üzeneteket. A 30–49 év közötti korosztály 42 százaléka digitálisan éretlen, csomagküldéses csalásokkal ezer emberből közel 11 százalék vesztett pénzt vagy adatot.

Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes kiemelte:

közel egymilliárd forintnyi csalást sikerült tavaly megakadályozni,

mivel az augusztus 1-jétől bevezetett új jogszabályokkal lehetővé vált, hogy a hatóságok a pénzintézetekkel együttműködésben a törvény adta lehetőségekkel hatékonyan lépjenek fel az online csalókkal szemben.

Jelenleg 11 ezer eljárás folyik online térben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, és 210 embert tartóztattak le, 259 elfogatóparancsot adtak ki, 29-en pedig előzetes letartóztatásban vannak.

Az európai statisztika alapján a legtöbb támadást a közszolgáltatások, a szállítmányozás és a pénzügyi ágazatokban követték el.

Magyarországon is a közszolgáltatásokat érte a legtöbb támadás, az esetek 35 százalékában pszichológiai manipuláción alapuló adathalász csalásokat követtek el.

Borító: Illusztráció (Shutterstock)