„Hát ez jó nagy lett! – állok meg a Gerlóczy utca–Kammermayer tér sarkán” – írta bejegyzésében Bardóczi Sándor, a főváros tájépítésze közösségi oldalán. Bardóczi szerint áthidalhatatlannak tűnő ellentét feszül a városlakói elvárások és a szakmai megfontolások között. Míg a lakók minél nagyobb, árnyékot adó fákat szeretnének látni az utcákon, a főtájépítész meggyőződése, hogy kisebb csemetéket kell ültetni ahhoz, hogy a fák életben maradhassanak. Ezzel nem ért egyet az V. kerületi önkormányzat, ők speciális ültetési módszerrel dolgoznak. Bardóczi szerint a harminc évig, védett faiskolai viszonyok közt nevelt fa nem életképes a „városi sivatagban”. Példaként említette, hogy a Szomory Dezső téren az V. kerület által ültetett hatalmas perzsa varázsfákból elpusztult egy.
„Ugyancsak kétséges, fejre áll-e az a hatalmas fa, amit a Bástya térre ültettek, de azóta a lassú agónia jeleit mutatja. Van egy klímahelyzet, amiben tovább már nem ámítható a választópolgár az azonnal nagy fák ígéretével. Egyre inkább kerül előtérbe a hogyan ültethetnénk minél kisebb fákat kérdése, és hogy azokat hogyan védjük meg a várostól addig, amíg a lakói hajlandóak a fákat észrevenni és azokat faként értelmezni” – írta a főkertész.
Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere nem hagyta szó nélkül Bardóczi kritikáját.
A fideszes városvezető az Énbudapestem.hu egyik posztja alatt válaszolt Karácsony főtájépítészének, ugyanis Bardóczi eredeti posztja alatt számára nem engedélyezett a hozzászólás.
Szentgyörgyvölgyi azt írta: „Bár a kerületi fejlesztéseinkről magunk is szívesen adunk hírt, nagyra értékelem, hogy a munkahelyének is otthont adó V. kerület zöldfejlesztési programjának alakulását Ön is nyomon követi és azokról rendszeresen posztol. A szavai túlnyomórészt szakmai elismerést tükröznek, ami nekünk, akik a kerület élhetőbbé tételén dolgozunk évek óta, nyilvánvalóan jól esnek.”
„Ugyanakkor van néhány visszatérő fordulat a megnyilvánulásaiban, amelyeket V. kerületi példán keresztül igyekszik alátámasztani. Az egyik ilyen a fák ültetéskori mérete és az azzal kapcsolatos kockázat.”
Az ültetéskori nagyobb méret alkalmazásával a kerület valóban magasabb kockázatot vállal, de a kerületi eredmények alapvetően kedvezőek. Ilyen nagyméretű fákat ültettünk többek között a Bástya parkba, a Hild térre, vagy legutóbb az Egyetem térre is. Ezek a fák egytől egyig jól érzik magukat, az alkalmazott eszközök vagy a megvalósítás nem megfelelősége miatt az általunk telepített új fák közül egy sem akadt, amelyiket újra kellett volna ültetni
– hangsúlyozta válaszában a belvárosi polgármester. Hozzátette: természetesen van olyan eset, ahol újra kellett ültetni a fát.
„Sok kritikát kaptunk öntől a Szomory Dezső téri nagy fák miatt is, azonban az ott végrehajtott újraültetés oka nem a hibás döntésben vagy megvalósításban keresendő, ahogy Ön azt sokszor megemlíti, hanem abban, hogy
a kutyák vizelete okozta marás a törzs kérgét rövid időn belül olyan súlyosan károsította, hogy az az egyik 10 méter magas, előnevelt, 25 éves új fánk – a tökéletes eredés után – gyors és látványos elhalásához vezetett.
Éppen ezért a kerület ki is dolgozott egy új fakéregvédő-rácsot is, amelyet az ilyen esetek megelőzése érdekében, ahol szükséges, alkalmazni is fogunk” – tette hozzá.
Szentgyörgyvölgyi úgy folytatta: „Itt kell megjegyeznem, hogy a Bástya park kapcsán szintén Ön által negatív példaként említett tölgyfa és a főváros által a rakpartra ültetett tölgyfák sorsa a méretüktől függetlenül azonos. A főváros az ültetést követő évben hasonló metszést kellett hogy alkalmazzon, mint a kerület. Bízom benne, hogy a beavatkozások mindkét helyszínen eredményre vezetnek.”
„Végül, a Blaha Lujza téren végzett fásítás, amelyet a kisméretű fák ültetésére vonatkozó szakmai álláspontja pozitív példájaként említ. A Blaha fővárosi fásítását megelőzte a Podmaniczky tér V. kerület általi fásítása, parkká alakítása. Igaz, hogy mi itt is nagyobb fákat választottunk, mint a főváros a Blahára, és az is igaz, hogy a Blaha is alakul, de azért a Podmaniczky tér kétségkívül gyönyörűen néz ki. A Blahával való párba állítása így szakmailag is helytálló volna” – válaszolt a polgármester Bardóczi kritikáira.
Az V. kerület élen jár az új faültetési technikákkal, zöldítési eljárásokban, mint például a zöld buszmegállók létrehozása.
„A kerületben egyébként az elmúlt években közel 700 új fát ültettünk el. Ebből a gyökércellás rendszert 101 esetben, míg a Stockholm faültetési rendszert 133 esetben alkalmaztuk, és nem félünk úttörők lenni a fák városi környezethez való alkalmazkodását segítő legmodernebb technikák alkalmazásában. Éppen ezért felajánlom, hogy a tapasztalatainkat megosztjuk a fővárossal is, mint ahogyan azt már tesszük a VI., VIII. és I. kerülettel – zárta hozzászólását a polgármester.
Borítókép: Szentgyörgyvölgyi Péter ( Fotó: V. kerületi önkormányzat)
