Elszabadult a pokol, elárasztják a kotyvalékok a drogpiacot

A hajtóvadászat csak a kezdet, a nulladik pont, a probléma igazi megoldása a prevenció megerősítése – magyarázta Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Szerinte hosszú távon annak lesz hatása, ha a most felnövő fiatalokhoz utat találnak, amihez meg kell újítani a prevenciós programokat.

Azért van szükség a zéró toleranciára és a kemény fellépésre, mert a legutóbbi felmérés szerint a 19–24-es korosztály 36-37 százaléka, vagyis a fiatalok legalább harmada már próbált ki valamilyen kábítószert – mondta Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója egy rendezvényen, ahol a drogkereskedők és terjesztők elleni hajtóvadászatról beszéltek, valamint arról, hogy mi várható a gyakorlatban szakmai oldalról Orbán Viktor kormányfő évértékelő mondatainak hatására.

A stratégiai igazgató úgy folytatta: a kotyvalékok, amelyekre a miniszterelnök utalt, elsősorban a vidéki hátrányos helyzetű térségekben terjednek, de a fővárosban is komoly gondot jelent, hogy a leszakadt rétegek a Hős utca kitakarítása után szétszéledtek a városban.

A fő gócpontok a Rákosrendező környéke, a kerepesi HÉV-vonal és a Feneketlen-tó környéke lettek.

A dizájner drog olcsó és rombol

Téglásy Kristóf hangsúlyozta: a dizájner drogokat azért használják, mert rendkívül olcsók, viszont nagyon rombolnak. A marihuána legalizációjának igazi veszélye a gondolati lánc terjedése, mert emiatt sokan úgy gondolják, hogy ha a fű nem veszélyes, akkor a biofű sem az, holott a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz.

A hajtóvadászat csak a kezdet, a nulladik pont, a probléma igazi megoldása a prevenció megerősítése. Ha a fiatalokat el lehet látni a megfelelő információkkal a saját szókészletüket és kommunikációs csatornáikat használva, akkor jó eséllyel egyre többen mondanak nemet a kábítószerekre a kínáláskor.

A most felnövő fiatalokhoz kell utat találni, hosszú távon ennek lesz hatása, ezért meg kell újítani a prevenciós programokat és a szakmai minősítésüket – mutatott rá, hozzáfűzve, hogy egy kétperces TikTok-videó többet ér, mint egy 45 perces prevenciós előadás.

Emlékeztetett: amikor Kanadában engedélyezték a marihuána és a THC-tartalmú termékek forgalmazását, egy év alatt megháromszorozódott az akut sürgősségi ellátásra szorulók száma. Ez annak volt köszönhető, hogy radikálisan megnőtt a szerfogyasztás a más gyógyszereket is szedő középkorúak és a hatvan év felettiek körében, a súlyos gondokat a drog és a gyógyszerek együtt kifejtett hatása okozta. Egy másik példát is felhozott:

Budapesten gumicukor vásárlása után fiatal felnőttek estek kómába,

információ hiányában nem tűnt fel nekik, hogy öt darab cukor került 15 ezer forintba. Nem tudni, hogyan hatnak a fogyasztókra ezek a szerek, amelyekkel valóságos emberkísérlet folyik – mutatott rá.

Hogyan jöttek létre a kotyvalékok?

Haller József, a DKI igazgatója hangsúlyozta: a szintetikus kannabinoidok eleinte nem voltak illegálisak. Ezek közül 18 új jelent meg hazánkban 2010 és 2020 között, melyeknek állandóan változtatták az összetételét, hogy ne lehessen miattuk büntetni. Rövid idő alatt jelentek meg, még tesztelésre sem volt idő, így a hatásaikat nem lehetett rendesen felmérni, ekkor jelent meg a különösen veszélyes Bika nevű szer is – idézte fel.

Később megjelentek halálos áldozatokkal járó drogok, ezért a bizalom elkezdett csökkenni ezek iránt. Emiatt új termékcsaládot akartak építeni egy médiakampány segítségével, amelyet a marketingesek egészségtermékként próbáltak eladni, ekkor jött létre a HHC nevű termék, amit gyakran marihuánára is locsolnak, vagyis mindent kevernek mindennel. – Úgy tűnik, hogy a hirdetők nagyon profi médiaszakemberek, akikkel nehéz felvenni a versenyt, amikor például egy rendőr tart előadást az osztályteremben a középiskolásoknak arról, hogy a drog rossz – vélekedett.

Haller József ismertette: ma már a szintetikus kannabinoidok továbbfejlesztett változatai terjednek, amelyek időközben egy vegyületcsaláddá fejlődtek. A piacon árusított termékekben 20 különböző szintetikus kannabinoid található, melyeknek már saját terméknevük van.

Ezt a 20 vegyianyagot 84 termékben egyesítik, melyek tartalmaznak HHC-t, a kannabisz-hatóanyag THC-t, illetve olyan vegyületeket, amelyeket a törvény megkerülése miatt hoztak létre.

– Erre a kotyvalék egy tökéletes szó – mondta az igazgató, utalva a miniszterelnök által használt kifejezésre.

Hozzátette, fontos az alternatíva, tehát meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy ha valaki nem drogozik, akkor mit csináljon? Erre Izland szolgáltat jó példát, ahol ezt tudatosan megtették, vagyis nem csak tiltanak, hanem adnak is. – Nem válna hazánk kárára, ha a fiatalok hasznosan tudnák eltölteni az idejüket – fogalmazott.

Ezért olcsó a dizájner

Az igazgató arra is kitért, hogy a frissen létrehozott anyagok többsége annyira új, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet ellenőrizni.

Elszabadult a pokol, összekeverik az anyagokat, piacra dobják őket, de gyógyászati siker még nem született belőlük. Ezek az ötletszerű kombinációkban gyártott szerek veszélyesek, mert gyógyítás helyett ártanak, és nyíltan, webshopokban árulják az összetétel feltüntetése nélkül.

A vevőnek nincsenek ismeretei, így kijelenthető, hogy félrevezetik. A gyártók nem költenek a termék biztonságára, ezért tudják alacsonyan tartani az előállítási költséget és olcsón adni a szereket. Emellett nem kell fizetniük a bonyodalmas csempészést, vagy az elfogott csempészek miatti ügyvédi költségeket – magyarázta.

Borítókép: Téglásy Kristóf (j) és Haller József (Fotó: DKI/Riedl Annamária)