Íme a Tisza Párt alapszabálya 

A Tisza Pártban nagyon erős az elnöki és az elnökségi hatalom, ráadásul a vezető tisztségviselőket hosszú időre, öt évre választják meg – derült ki a párt alapszabályából, amelybe a Magyar Nemzet az Egri Törvényszéken kért és kapott betekintési lehetőséget, ugyanis a párt a dokumentumot eddig nem tette közzé. Mekkora hatalma van a párton belül Magyar Péternek? Hogyan fogják kiválasztani a Tisza Párt képviselő-jelöltjeit? Ezekre és sok más kérdésre is választ kaphatunk a Tisza Párt alapszabályának átböngészésével. 

Fotó: Pesti Srácok/Hatlaczki Balazs

Magyar Pétert 2024. július 22-én választották elnökké öt évre, valamint a lecserélték az addigi alelnököket, Deák Boldizsárt és Somodi Jánosnét, helyettük érkezett Tarr Zoltán és Radnai Márk, utóbbiról csak hónapokkal a megválasztása után derült ki, hogy milyen tisztséget visel.  

Elnök bankkártyával 

A Tisza Párt alapszabálya szerint „a pártot az elnök önállóan képviseli”, annak „bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni”. Bár a szöveg furcsának tűnhet, más pártok alapszabályaival összehasonlítva nem kirívó: a Momentum Mozgalom alapdokumentában hasonló kitétel van, igaz, ott az alelnökök is önállóan rendelkezhetnek a bankszámlával. A Tisza Pártban azonban csak Magyar Péternek van rendelkezési joga a pénzeszközök felett. 

Nézzük, hogy mi tartozik közvetlenül Magyar Péter hatáskörébe az alapszabály szerint: 

• a párt hivatali szervezetének kialakítása és vezetése, 
• a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett, 
• a párt legfőbb döntéshozatali szerve és az elnökség határozatainak végrehajtása, 
• az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, 
• a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróságok előtt, hivatalos eljárásokban, 
• a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, 
• a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése, 
• a tagnyilvántartás kezelése, 
• a párt legfőbb döntéshozatali szerve és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, 
• az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az elnökség, majd jóváhagyás céljából a párt legfőbb döntéshozó szerve elé terjesztése, 
• a párt legfőbb döntéshozatali szerve és az elnökség határozatainak az érintettekkel történő közlése. 

Elnökség 

• A párt „legfőbb döntéshozatali szervére” még visszatérünk, azonban előtte nézzük, hogy a Tisza Párt háromtagú elnöksége (az elnök és a két alelnök) milyen jogkörökkel rendelkezik. Az elnökség 
•  a párt legfőbb döntéshozatali szerve (közgyűlés vagy küldöttgyűlés) által kiadott beszámoló előterjesztése, 
• a párt stratégiai kérdéseiben dönt a közgyűlés vagy küldöttgyűlés ülései között, 
• nemzetközi szerződéseket hagyhat jóvá, 
• állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre; a bizottságokat az elnökség által felkért szakemberek vezetik, akik meghatározzák a bizottság tagjait, 
• dönt a párt személyzeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról és módosításáról, 
• dönt tagfelvételről, tagkizárásról, tagsági viszony felmondásáról, 
• a párt legfeljebb 5 elnökségi tagjának, elnöki főtanácsadójának kinevezéséről, 
• dönt a pártigazgató, szükség esetén főtitkár megválasztásáról, 
• dönt a tagozatalapítás feltételeinek meghatározásáról, a szakmai tagozatok alapításáról és megszüntetéséről, 
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, 
• dönt a párt által történő jogi személy alapításáról, 
• dönt a párt nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában, 
• dönt a párt stratégiai céljai érdekében helyi, választókerületi, vármegyei, regionális vagy területi szintű szervezetek létrehozásáról, azok számára az önálló jogi személyként való működés engedélyezéséről, ezen szervezetek nyomós indokkal történő megszüntetéséről, 
• dönt a párt alapszabályával, a jogszabályokkal ellentétesen működő helyi, választókerületi, vármegyei, regionális, vagy más területi szintű szervezetek tisztségviselőinek visszahívásáról. 
• Az elnökség jogosult továbbá a párt operatív vezetésére (pártigazgató, főtitkár) egy vagy több személyt kijelölni. 

Közgyűlés 

A Tisza Párt legfontosabb döntéshozó szerve az alapszabály szerint a közgyűlés. Ezt évente legalább egyszer össze kell hívni, amit a pártelnök tehet meg az elnökség határozata alapján. Érdekesség, hogy ha valaki olyan rendkívüli közgyűlést akar összehívatni, ahol az elnök és az elnökség tagjainak visszahívását kezdeményezi, ahhoz a tagok kétharmadának szavazata szükséges. Vagyis az elnökséget nem egyszerű menet közben megbuktatni. 

Miről határozhat a közgyűlés? 

• Az alapszabály módosításáról; 
• a párt megszűnéséről, egyesüléséről, szétválásáról; 
• tisztségviselők megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásáról; 
• az éves költségvetés elfogadásáról; 
• az elnökség éves beszámolójának az elfogadásáról; 
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlásáról; 
• a tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről; 
• a végelszámoló kijelöléséről; 
• a párt stratégiai kérdéseiről; 
• az ellenőrző bizottság jelentésének elfogadásáról; 
• a tagdíjfizetés rendjének és mértékének megállapításáról; 
• a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó jogorvoslatról; 
• és mindarról, amely nem más pártszerv jogosultsága. 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok fele plusz egy fő jelen van. 

Párttagság 

A Tisza alapszabálya szerint az lehet tag, akinek a jelentkezését az elnökség elfogadta, és akit két meglévő párttag ajánlott. Tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, amelyet az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség elutasító határozatával szemben jogorvoslatnak helye nincs. 

A tagot a pártból akkor zárhatják ki, ha 

• a tag jogszabályt, az alapszabályt vagy párt közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít; 
• a párttagság feltételeinek nem felel meg; 
• a párt céljaival szembehelyezkedik, azok érvényesítését gátolja, veszélyezteti; 
• bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; 
• párttaghoz, tisztviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít; 
• a testületi zárt ülésen elhangzottakat, párttitkokat illetéktelenek tudomására hoz; 
• a párt hitelességét sértő nyilatkozatot ad közre, vagy sérti a párt jó hírét. 

A tag kizárását bármely más tag kezdeményezheti. Az elnökség egyszerű szóbeli határozattal dönt a kizárási eljárás megindításáról vagy megtagadásáról. Ha valakinek 60 napot meghaladó tagdíjtartozása van, akkor az elnökség jogosult egyszerűsített eljárásban megszüntetni a jogviszonyát. 

A párt tagja „köteles életvitelszerűen betartani a Tisza Párt Etikai Kódex rendelkezéseit, ezzel is példát mutatva és reprezentálva a tiszta erkölcs magas szintjét”. Az Egri Törvényszéken található Tisza-iratok között nem volt ott az etikai kódex, így annak pontos tartalma nem ismert. 

Választás, jelöltállítás 

A Tisza Párt alapszabályának különösen fontos része a 2026-os választások szempontjából az, amely a jelöltek kiállításának folyamatát írja le. A dokumentum szerint az elnökség által megválasztott háromfős, független testület, a választási és jelöltállítási bizottság felel a belső választások lebonyolításáért és az eljárások szabályosságának megállapításáért.  

„A választási bizottság működése az alábbi alapelveken nyugszik: a bizottság döntéseit külső befolyástól mentesen hozza meg. A választási eljárások minden tag számára átláthatóak és hozzáférhetőek. A bizottság tagjai minden jelöltet és tagot egyenlő bánásmódban részesítik” – olvasható a Tisza alapszabályában. A dokumentum így folytatódik: 

A választási folyamat a következő lépésekből áll: 

1. A választási időszak meghirdetése az elnökség döntése alapján. Az elnökség az aktuális időközi vagy rendes választást megelőző 3-12 hónappal választási időszakot hirdet ki. Ennek kezdete és tartama alkalmazkodik az aktuális politikai helyzethez, melyben az elnökség döntése irányadó. 
2. A választási időpontok és eljárásrend meghirdetése a tagság felé. 
3. Alapszabály és szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerinti jelöltek befogadása, összeférhetetlenség, kizáró tényezők vizsgálata. 
4. Javaslattétel az elnökség és/vagy a küldöttgyűlés felé a jelöltek szavazólapra történő felvételéről és nyilatkozat arról, hogy a jelölt megfelel az alapszabály és az szmsz rendelkezéseinek, vele szemben kizáró tényező, összeférhetetlenség nem áll fenn. Etikai és erkölcsi szempontból alkalmas, hogy jelöltté váljon. 

„A jelöltekről ezután az aktuális szavazáson az alapszabály és az szmsz rendelkezései szerint demokratikus szavazás történik” – vagyis röviden: az elnökség kihirdeti a választási időszakot, azt meghirdetik a tagság felé, a választási és jelöltállítási bizottság megvizsgálja, hogy a jelöltek alkalmasak-e, majd szavaznak róluk. A szavazás nyertese indulhat a választáson. 

A Tisza Párt alapszabályából az következik, hogy egy jelölt kiválasztásáért kizárólag a választási bizottság felelős, illetve azok a párttagok, akik megszavazzák az adott jelöltet. Ha az aspiránsról közben kiderül, hogy esetleg mégsem lett volna méltó a jelöltségre, abban az esetben a párt elnöke és elnöksége lerázhatja magáról a felelősséget. 

A párt gazdálkodása 

Az alapszabály, mint minden ilyen dokumentum általában, a párt gazdálkodásáról is rendelkezik. Az itt felsorolt paragrafusok jelentős átfedést mutatnak a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvénnyel. 

Az alapszabály – és az előbb említett törvény is – rendelkezik arról, hogy „a párt vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásából, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából” áll. Valamint a Tisza Párt által például a webshopjukban eladott termékek után keletkező nyereségből részesülhetnek. 

A Tisza Párt alapszabályában, akárcsak a párttörvényben, fel van tüntetve, hogy külföldi forrásból származó vagyoni hozzájárulást, jöjjön az állami vagy nem állami szereplőtől, nem fogadhatnak el.  

Az alapszabály kimondja: „A párt köteles minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapján is a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni. A párt gazdálkodásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.” Vagyis még várhatóan idén megjelenik a Tisza Párt gazdálkodásáról szóló beszámoló a Magyar Közlönyben. 

Bővülés, nemzetköziesedés 

Azt már korábban említettük, hogy a Tisza Párt legfontosabb szerve a közgyűlés. A párt alapszabálya legutóbb 2024 novemberében módosult, ennek értelmében viszont, ha a párt taglétszáma meghaladja a 100 főt, akkor a legfőbb döntéshozó szerv a küldöttgyűlés lesz. Az alapszabály legfrissebb verziójában több oldalon keresztül részletezik a küldöttgyűlés működését. 

A küldöttválasztás megszervezése az elnökség feladata. A küldöttek kiválasztása a helyi, választókerületi, vármegyei és regionális küldöttválasztó gyűléseken dől el. Az alapszabályban fel van tüntetve, hogy egy-egy választásra hány földrajzi egységből kell küldötteket jelölni: országgyűlési választás esetén 106 választókerületből; önkormányzati választás esetén 18+1 vármegyében és Budapesten; EP-választás esetén egy darab választókerület van. 

A Tisza Párt helyi tagjai nyílt szavazással 1+4, vagy 100 tagonként 1 fő küldöttet (1 fő elnök + 4 küldött) választanak. A küldöttek mellé feleennyi pótküldöttet is megválasztanak. Küldött bárki lehet, aki az adott földrajzi területen a Tisza Párt tagja és megszavazzák küldöttnek. 

A küldöttgyűlés hatásköre lényegében megegyezik a közgyűlésével, vagyis megválasztják a párt elnökét, alelnökeit, az ellenőrző bizottság tagjait és elnökét, a költségvetésről és minden egyéb kérdésben döntenek. 

A küldöttgyűlés egyszerű többséggel hoz határozatokat. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazás szükséges, és ha újfent szavazategyenlőség alakulna ki, akkor elvetik a javaslatot. Az elnökség évente egyszer köteles összehívni a küldöttgyűlést, valamint akkor is köteles megtenni ezt, ha a küldöttek harmada (33 százaléka) így dönt, vagy például bírósági döntés miatt van erre szükség. 

A napirendi pontokat és azok sorrendjét az elnökség határozza meg, és fel kell venni a napirendre azon pontokat is, amelyeket a küldöttek harmada (33 százaléka) meg szeretne tárgyalni. Ha egy küldött olyan témát akar megtárgyalni, amelyet előzetesen nem jelzett, akkor helyszínen a tagok kétharmadának jóváhagyása kell, hogy új napirendi pontot vegyenek fel. 

A küldötteket titoktartási kötelezettség terheli, amelyet írásban is meg kell erősíteniük, vagyis lényegében titoktartási nyilatkozatot íratnak alá velük. A küldöttgyűlésen egy mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi a résztvevők jogosultságát és a küldöttgyűlés határozatképességét (50 százalék + 1 fő). A szavazatszámláló bizottság a szavazások eredményeit jegyzi fel és összesíti. 

A Tisza Párt alapszabályában van néhány igen érdekes elem: három nyelven, angolul, franciául és németül is feltüntették a Tisza Párt nevét. 

Összességében elmondható, hogy a Tisza Párton belül az elnök és az elnökség kiemelten erős jogosítványokkal rendelkezik. Ezekre a tisztségekre hosszú időre, öt évre választják a tisztségviselőket, a párt bankszámlája felett pedig csak az elnök rendelkezhet. A politikusjelöltek kiválasztási folyamata demokratikusnak tűnhet, ám azt könnyű meghekkelnie az elnökségnek: csupán arra van szükség, hogy kiválasztás folyamatát felügyelő választási bizottságba lojális emberek kerüljenek. 

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: PestiSrácok/Hatlaczki Balazs)