Kedden kezdődik a Fenyő-gyilkosság másodfokú eljárása, a Fővárosi Ítélőtábla április elsejére, harmadikára, nyolcadikára és tizedikére tűzte ki a nyilvános üléseket. Ha minden menetrend szerint alakul, az utolsó határnapon megszülethet a másodfokú döntés az ügyben. Ha helybenhagyják a Fővárosi Törvényszék tavalyi döntését és jogerős ítélet születik, akkor csaknem harminc év után kerül pont a magyar kriminalisztika egyik legbrutálisabb leszámolásának a végére. Mindez persze korántsem biztos, hiszen ha felmentik a vádlottakat, az ügy a Kúrián folytatódik, de az is elképzelhető, hogy új eljárásra kötelezik az elsőfokú bíróságot. Napokon belül minden kiderül.
Kivégzés a Margit utcában
Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4. szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről.
Ami ma van, az nem közbiztonság!
A gyilkosság a teljes magyar közéletet megrázta.
Horn Gyula akkori miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki az azóta szállóigévé vált, Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett mondatával: „Ami ma van, az nem közbiztonság”.
És valóban, a kegyetlen leszámolás a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb időszakában történt, hiszen a kilencvenes évek közepétől javában dúlt az olajszőkítéssel kéz a kézben járó magyar maffiaháború: szinte minden napra jutott egy robbantás vagy gyilkosság. Nem voltak békés évek. Fenyő János médiavállalkozó likvidálása azonban eltér a kilencvenes években elkövetett maffiagyilkosságtól, ugyanis sem előtte, sem azóta nem fordult elő, hogy olyan kaliberű embert gyilkoljanak meg, aki bejáratos a legmagasabb politikai körökbe, pártokat finanszíroz és emellett az ország egyik leggazdagabb embere.
Tizenhárom év után lett meg a tettes
A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, sokáig albánokra gyanakodtak. Fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartóztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. A szlovák végrehajtó embert a bíróság végül 2017 májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.
Az NVSZ is vizsgálódott
A jogerős ítélet után vizsgálatot indított a rendvédelmi szervek belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd az információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek. Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.
Gyárfás ellen 2019 nyarán emeltek vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A Fenyő-ügyben Portikot is felelősségre vonták, az ellene indított eljárást egyesítették Gyárfás perével. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt rója a vádhatóság, hogy ő bujtotta fel az Energol-vezért (akit 1994 óta ismer) arra, hogy Roháccsal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-s években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság.
Gyárfás hét évet, Portik életfogytiglant kapott nem jogerősen
Tavaly februárban Gyárfás Tamást bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt hét év fegyházbüntetésre, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházra ítélte nem jogerősen a bíróság. Azért született Portik esetében ez a döntés, mert nála perújítást rendeltek el, és a Fenyő-ügyet egyben kezelték az Aranykéz utcai robbantás ügyével, amiben korábban szintén kimondták a férfi bűnösségét. Gyárfás legkorábban büntetésének négyötödének letöltése után, míg Portik húsz év múlva szabadulhat. Gyárfás azért lett „csak“ bűnsegéd, mert a bíróság álláspontja szerint Portik Tamás ötlete volt Fenyő János, Gyárfás nagy ellenségének kivégzése, amibe az exúszóelnök ráutaló magatartásával beleegyezett.
Szétb…sszuk?
Ez az elsőfokú bíróság szerint úgy történt, hogy Portik Tamás valamikor 1996 decemberében Fenyőre utalva megkérdezte az exúszóelnöktől, hogy „szétb…sszuk”?
Majd Portik egy mutató mozdulatot tett, Gyárfás pedig széttárta a kezét, ezzel pedig beleegyezett abba, hogy Portik megölesse nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. Mindezt a következtetést a bíró a fentebb említett hangfelvételekből vonta le, a védelem szerint ugyanakkor a hanganyagokból semmi ilyesmi nem következik, a Fővárosi Törvényszék két teljesen különböző beszélgetést „rakott össze”. Az elsőfokú döntésről és a szövevényes, fordulatoktól sem mentes ügyről, a két médiacápa halálos konfliktusának okáról, illetve arról, hogy miként került az ügybe az ismert „keresztapa”, Tasnádi Péter, bővebben itt olvashatnak.
Bűnügyi felügyeletben
Az ügyben Gyárfás felmentésért fellebbezett, és továbbra is azt állítja (ahogy Portik is), hogy semmi köze Fenyő halálához, az ügyészség ugyanakkor minimum tíz évet kér az exúszóelnökre másodfokon. Gyárfás Tamás az elsőfokú ítélet után szabadon távozhatott a bíróságról, ez azóta annyiban módosult, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban elrendelte a bűnügyi felügyeletét a másodfokú eljárás befejezéséig. Eszerint Gyárfás engedély nélkül Magyarország közigazgatási területét nem hagyhatja el.
Új bizonyíték?
Érdemes megjegyezni azt is, hogy Zamecsnik Péter, Gyárfás ügyvédje arról nyilatkozott korábban, hogy a látókörükbe került három-négy ember, akik részt vettek különböző megbeszéléseken, ahol szerintük a valódi felbujtó leleplezte magát és elismerte azt is, hogy nem kevés pénzt juttatott Portik Tamásnak azért, hogy a gyanút róla elterelje.
Név ugyan ezzel kapcsolatban nem hangzott el, de a beszélgetésből kikövetkeztethető, hogy Princz Gáborról lehet szó.
Princzre Gyárfáshoz hasonlóan potenciális felbujtóként tekintettek a hatóságok (igaz, több tanú szerint volt olyan magas rangú rendőrtiszt, aki védelmébe vette a bankárt és igyekezett akadályozni az ellene folyó vizsgálódást), miután a Postabankhoz tartozó sajtóportfólió miatt konfliktusba keveredett Fenyő Jánossal, aki bizalmasa, Perczel Tamás szerint a páncélszekrényében őrizte a bank eredeti és a meghamisított mérlegét is, ám ezek a dokumentumok Fenyő halála után rejtélyes módon eltűntek. A bankár több vallomás szerint a Portik tulajdonában lévő Művészinas étterem rendszeres vendége volt, és az energolos egyik embere, H. Tibor rajta volt a hírhedt VIP-listán.
Princz esetleges érintettségéről R. László, az alvilág egyik jól ismert, jelenleg szökésben lévő figurája is beszélt a nyomozóknak. Az egykori keresztapa Portik albán katonájától, Salihi Meadtól hallotta, hogy az olajos nagyvállalkozó jóban volt a bankárral. A külföldi gengszter arról is beszélt a Conti-Car autókereskedés tulajdonosának, hogy nem sokkal Fenyő János médiacézár halála után Portik Tamás megbízta egy ismerősét, T. Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank-fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot. A rendőrségi nyomozás szerint, ha nem is konkrétan a pályaudvarnál, de a környékén volt bankfiók. Megjegyezzük, Princz Gábor már nem él, így ő nem tud védekezni. Másrészt a 2012-es rendőrségi kihallgatásán az üzletember tagadta, hogy pénzt fizetett Portiknak vagy bármelyik emberének.
