Felszólalásában Kollár Kinga nem csak az elmaradó kórházi felújításokat üdvözölte, beszélt a felújításra szoruló vasúti vonalakról és az emiatt lassan haladó vonatokról.
Úgy fogalmazott: „Ha a magyar vasútvonalakat nézzük, ez egy tragédia. Néhány vonalon a vonatok sebessége alacsonyabb, mint 150-170 évvel ezelőtt.”
Kéttucatnyi súlyos vágás
Lázár János számszerűsítette is, hogy milyen károkat okozott a Kollár-vallomásban foglalt összejátszás Brüsszel és a magyar ellenzék között. A tárcavezető 23 olyan fajsúlyos beruházást sorolt fel, amelyek a Brüsszel és a hazai ellenzék között létrejött paktum miatt nem valósultak meg eddig. Van köztük vasúti pálya- és pályaudvar-felújítás, HÉV- és villamosvonal-fejlesztés, járműbeszerzés, tehát mind olyan beruházás, amivel gyorsabbá és kényelmesebbé lehetne tenni a tömegközlekedést.
Ki ne emlékezne rá, hogy tavaly nyáron Magyar Péter heteken keresztül hőbörgött azokban az egészségügyi intézményekben, amelyek fejlesztése az unió miatt egyelőre nem valósulhatott meg?
A Tisza Párt elnöke aztán azokon a vasúti vonalakon is feltűnt – súlyos kritikákat megfogalmazva egyebek mellett az utazási idővel összefüggésben –, amelyek modernizációját a magyar állam kénytelen volt felfüggeszteni, hiszen az EU egyértelműen politikai okokból visszatartja az ezekhez szükséges forrásokat.
Ez a paktum célja
A Brüsszel–Tisza-paktum célja Kollár Kinga felszólalásának utolsó gondolatai alapján teljesen világos. A Tisza uniós képviselője így fogalmazott: „ennek a pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!