Nemzetközi viszonylatban is egyre jobb helyet érnek el a magyarországi egyetemek – mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára hétfőn, az M1 csatornáján.
Az államtitkár elmondta: a nemzetközi rangsorban ma már 12 magyarországi egyetem szerepel a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában, amelyből három a legjobb két százalékhoz, egy pedig a legfelső egy százalékhoz tartozik.
– A magyar felsőoktatás 2020-tól folyamatos fejlődésen megy keresztül, és az eredmények azt mutatják, hogy a megújulási stratégia eredményesen működik. Rugalmasabb körülményekkel az egyetemek hosszú távon tervezhetnek, így könnyebben teljesíthetik a kitűzött céljaikat – fűzte hozzá Varga-Bajusz Veronika.
Hozzátette, hogy a rangsorok a hallgatók számára relevánsak, miután megmutatják, hogy az intézmények milyen további lehetőségeket kínálnak nekik a tanulmányaikhoz.
Mi tényleg komolyan gondoljuk azt, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere, ezért kell, hogy a felsőoktatási intézmények a rangsorban lévő mutatók mentén jól teljesítsenek, megadják azt az oktatási, kutatási, nemzetköziesítési tevékenységet, lehetőséget a fiataloknak, ami ahhoz kell, hogy ők aztán egy sikeres karriert tudjanak befutni
– mondta az államtitkár.
Az államtitkár pozitívan szólalt meg a vidéki egyetemek teljesítményéről, ugyanis az új struktúrában ezek az intézmények is erősödtek.
Minden második jelentkező vidéki egyetemre jelentkezik, sőt a felvételi arányok szempontjából is ugyanez tapasztalható
– fűzte hozzá, majd elmondta, hogy a vidéki egyetemek rendkívül fontos szereppel bírnak a térségben, miután olyan karrierlehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak, amely a vidéki városokban tartja őket.
Véleménye szerint az állam feladata, hogy mind az egyetemeket, mind a kutatóintézeteket motiválja az innovációra, így ezekben az együttműködésekben is erősödés tapasztalható.
Varga-Bajusz Veronika továbbá felhívta a figyelmet a Neumann János-programra, amelynek fő célkitűzése, hogy olyan területeken nyújtson támogatást az egyetemeknek, mint az egészségtudomány vagy a fenntartható fejlődés.
Az államtitkár arra is kitért, hogy
amíg Brüsszel folyamatosan próbálja a magyar felsőoktatás eredményeit csorbítani, illetve visszahúzni, bezárni a magyar egyetemeket,
addig a felsőoktatási intézményeknek sikerült fellendíteniük nemzetközi kapcsolataikat a Pannónia Ösztöndíjprogramon és a Horizont programon keresztül. Több mint négyezer együttműködés jött létre, amely során háromezer hallgató és kutató tudott részt venni nemzetközi tapasztalatszerzésben.
Amíg az egyik oldalról van egy folyamatos kikezdés, addig mi nem hagyjuk magunkat és ellenállunk, sőt erősebbek tudunk lenni ezáltal
– tette hozzá.
Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is nyilatkozott, ahol kitért arra is, hogy: május 29-én adják át az Év egyeteme díjat nyolc kategóriában. Elmondta, hogy a díj alapításánál a cél az volt, hogy az egyetemek megmutathassák magukat, és eddig elért eredményeiket.
A most induló Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramról is szólt, amely során azon 17 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését várják június 10-i határidőig, akik a világ legjobb száz egyetemének valamelyikére nyertek felvételt, így az ő tanulmányaikhoz kívánnak anyagi támogatást nyújtani.
Több, mint száz hallgató gondolkodik az ösztöndíjprogramban, majd hozzáfűzte, hogy a program célja, hogy a támogatott hallgatók az értékes tudásukat Magyarországon kamatoztassák.
