Ukrán politikai nyomásgyakorló szervezetek lobbiznak Brüsszelben az Oroszországból származó energiahordozók behozatalának betiltásáért, ezen felül a tagállamokra is nyomást helyeznek, hogy elérjék céljaikat – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A szervezet szerint az ukrán politikai nyomásgyakorló szervezetek befolyását bizonyítja, hogy javaslataikat az Európai Bizottság beépítette az Oroszország elleni legújabb szankciós csomag tervezetébe.
Az intézkedések Magyarországot és Szlovákiát sújtanák leginkább, vagyis azokat az országokat, amelyek nem támogatják az orosz–ukrán háború folytatását és Ukrajna soron kívüli felvételét az Európai Unióba.
Magyarország és Szlovákia megbüntetésének szándékát bizonyítja, hogy miközben Brüsszel végleg megtiltaná az Oroszországból származó, vezetéken érkező földgáz és nyersolaj behozatalát, valamint a finomított termékek importját is, addig a nyugat-európai országok számára fontos orosz LNG-behozatal tilalmát tovább halasztanák
– mutattak rá. A jelentésükben az ukrán politikai nyomásgyakorló hálózat Magyarország szuverenitását veszélyeztető tevékenységéről további információk érhetők el.
Tönkremenne a magyar gazdaság
Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, az Európai Bizottság egy új intézkedésben teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok hetven százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést, és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 6-án tartott beszédében elmondta, hogy az általa vezetett intézmény legfontosabb célkitűzését – Ukrajna felfegyverzése és gyorsított EU-csatlakozása mellett – az orosz energiahordozók uniós importjának teljes körű tiltása jelenti.
Az EU a korábban bevezetett szankciók ellenére továbbra is nagy mennyiségű orosz energiát vásárol, és a tiltás következtében kieső mennyiség helyettesíthetősége kérdéses. A terv megvalósulása tehát jelentősen növelné az ellátási kockázatokat, valamint a piaci energiaárakat.
A fokozódó árnyomás fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentési programot, így a magyar háztartások kénytelenek lennének piaci árakat fizetni az energiáért.
A Századvég korábbi becslése szerint a lépés három és félszeresére emelné a lakossági gázárakat, ami egy átlagos családnak évi csaknem félmillió forintos többletköltséget jelentene.
