A héten volt a 36. évfordulója Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének, amivel már a politikai pályája elején beírta magát a történelemkönyvekbe – jelentette ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője videóelemzésében. Mint hangsúlyozta, a beszéd fő üzenete az volt, hogy az akkori szovjet birodalommal szemben a magyaroknak ki kell állniuk a függetlenség mellett, haza kell küldeni az oroszokat. Azóta sem változott Orbán Viktor pozíciója, ma ugyancsak a nemzeti szuverenitás mellett áll ki, ugyanakkor ezúttal annak a birodalomnak a központja, amelyik fenyegeti hazánk önrendelkezését, Brüsszelben van. A pénteken záruló Voks 2025 komoly társadalmi legitimációt jelent a jövő heti uniós csúcs előtt – tette hozzá.
Az antikommunizmus és a függetlenség a Fidesz alapidentitása
A vezető elemző idézte Schmidt Máriának a lapunk által is tudósított Egy bátor beszéd 1989. június 16. – A kezdet elnevezésű konferencián elhangzott gondolatait, melyek arról szóltak, hogy mentalitásban, zsigereinkben és az akkor kialakult beidegződésekben éppúgy nyögjük még a bő három évtizede leváltott rendszert, ahogy geopolitikai helyzetünkben is. A XXI. Század Intézet főigazgatója emellett hangsúlyozta,
az antikommunizmus és a függetlenség azóta is a Fidesz alapidentitása és míg 1989-ben a többi erő háttéralkukra alapozva vitte volna végig a rendszerváltoztatást, Orbán Viktor fellépett, és azt mondta, „ez a mi függetlenségünk, a mi jövőnk és a mi erőnk”.
Deák Dániel a témával kapcsolatosan megjegyezte, pont a héten mutatták be kollégája, Halkó Petra Rabok legyünk vagy szabadok című könyvét is, amelyben azt a kérdést feszegeti, hogy volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált. A könyv azt járja körbe, hogy a rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben visszaszereztük szabadságunkat és nemzeti függetlenségünket, az önrendelkezésünk megtartása és védelmezése mindenkori feladatunk és kötelességünk. Hozzátette: a könyv a történeti elemzésen túlmutatva és Magyarország XX. századi történetének eseményeihez kapcsolódva tárja fel a magyar szabadságértelmezést és egy nemzeti politikai gondolkodás struktúráit.
Az elemző kiemelte:
ahogy a rendszerváltoztatás idején, úgy Orbán Viktor most is Magyarország szuverenitásáért harcol a birodalmi törekvésekkel szemben, melynek központja ezúttal nem Moszkvában, hanem Brüsszelben van.
Orbán Viktor Brüsszel ellen
A brüsszeli törekvésekkel szemben a 2015-ös migrációs válság során lépett fel a leglátványosabban Orbán Viktor, amikor kijelentette, hogy az uniós elvárásokkal ellentétben Magyarország nem hajlandó befogadni illegális migránsokat, hazánk megtagadta az uniós menekültügyi szabályok betartását, amiért azóta is büntetik Magyarországot. Ugyancsak hasonló folyamatokat látunk a háború és az ukrán uniós tagság kérdésében is, amelynek apropóján a brüsszeli bürokrácia további hatásköröket venne el a tagállamoktól, tovább erősítve ezzel a birodalmi jelleget – fogalmazott Deák Dániel.
Orbán Viktor ezzel minden eszközével szembeszáll, a magyar szuverenitásért vívott küzdelmének legújabb fordulója pedig a jövő heti uniós csúcs lesz, amelyen tovább erőltetnék a háborúpárti és ukránbarát lépéseket, és vélhetően újabb fenyegetések jelennek meg Magyarországgal szemben. Elég csak arra gondolni, hogy a német kancellár Magyarországot és Szlovákiát is az uniós pénzek visszatartásával fenyegette.
Deák Dániel szerint a pénteken záruló Voks 2025 egy komoly megerősítés lehet Orbán Viktornak, aki az uniós csúcson több millió magyar ember álláspontjával a háta mögött szállhat majd szembe az ellenfeleivel. A Voks 2025 kapcsán hangsúlyozta: a több mint két millió visszaküldő azt jelzi, hogy a magyarok érzik az ukrán uniós tagság veszélyeit, tudják, hogy ez nem egy távoli probléma, hanem egy olyan ügy, ami az életüket alapjaiban befolyásolhatja. – Ha a nemzeti konzultációkhoz hasonlítjuk a kitöltők számát, akkor ez az eddigi egyik legsikeresebb ilyen jellegű véleményalkotás – mutatott rá.
A videóelemzés zárásaként elmondta, a Voks 2025-nek a külpolitikai dimenzió mellett belpolitikai üzenete is van:
a Tisza konzultációját feleennyien sem töltötték ki, így világosan jelzi az erőviszonyokat és frappáns válasz a baloldali kutatócégek manipulatív felméréseire.
