Nem várt megbicsaklást okozott a megújulásban, hogy Radnóti Sándor akadémikus pert indított az Akadémia Közgyűlésének döntése ellen, hogy húzza az időt az ingatlanvagyon eladását illetően – vélekedett a HUN-REN Kutatóközpont elnöke az intézménynek adott interjújában. Gulyás Balázs hangsúlyozta: az ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése alapvető fontosságú ahhoz, hogy az intézet versenyképesen tudjon működni.
Az interjúban az elnök felidézte, az elmúlt időszak rendkívül sűrű volt. Tavaly januárban indították el a HUN-REN nemzetközi átvilágítását, amellyel több mint száz hazai és nemzetközi szakértő világította át a hálózat működését, teljesítményét.
Ez alapján fogalmazták meg a kormánynak tavaly ősszel, hogy milyen szerkezetben képzelik el a kutatóhálózat jövőbeli működését.
Decemberben ennek eredményeképpen az Országgyűlés elfogadta az új HUN-REN törvényt, ami biztosítja az általuk kért versenyképes és rugalmas működési kereteket, és a kormány elkötelezte magát arra, hogy 3 éves időtávon megduplázza a HUN-REN költségvetési támogatását, ami így el fogja érni a 100 milliárd forintot évente.
Az Akadémia Közgyűlése is támogató többségi döntést hozott arról, hogy a kutatóintézetek által használt ingatlanokat az állam megvásárolja, majd ingyenesen, de kutatási közfeladattal terhelten átadja őket a HUN-REN-nek.
A Radnóti Sándor akadémikus perének pedig az lett a következménye, hogy amíg az ingatlanok sorsa kérdéses, addig az új szervezet létrehozása és a teljesítményfinanszírozási szerződés megkötése sem tudott megtörténni. Mint mondta, az év első hónapjaiban úgy érezte, minden érintett szereplőben van egy pozitív várakozás, hogy a per majd gyorsan lezárul, és tudnak majd tovább haladni.
Azóta azonban látjuk, hogy ez nem így van, április 11-én újabb fellebbezést nyújtott be Radnóti Sándor, azóta nem tudunk előre mozdulásról. Holtpontra jutott az átalakulásunk, az ehhez első ütemben hozzákapcsolódó béremelésünk
– fogalmazott.
Az interjúban Gulyás Balázs kitért az ELTE kezdeményezésére is, amelyben HUN-REN 4 bölcsész- és humántudományi kutatóközpontjának átvételére tett javaslatot. Mint fogalmazott, ez egy meglepő és logikus ajánlat.
Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy az ELTE kinevezett rektora elkötelezett abban, hogy az egyetem tudományos teljesítményét magasabb szintre emelje, különösen a bölcsész- és humántudományok területén
– fogalmazott.
Hangsúlyozta: a kutatóközpontok átvétele hatalmas fejlődési lehetőséget jelent az ELTE számára a hazai és a nemzetközi tudományos életben, miközben az érintett kutatók ugyanazt a munkát végezhetik tovább, mint eddig.
