Súlyos viharok csaptak le az utóbbi napokban Magyarországra, tegnap még az ország jelentős részén citromsárga figyelmeztetés volt érvényben. Az előrejelzések szerint a következő napok időjárását is a Gabriel névre keresztelt ciklon határozza majd meg, marad a változékony időjárás. A vihar az elmúlt napokban az egész országban komoly pusztítást végzett, több ezer háztartásban megszűnt az áramszolgáltatás, és csütörtökig közel tizenegyezer káreseményről érkezett bejelentés.
A katasztrófavédelmi szakemberek megfeszített munkája mellett fontos, hogy a politikai vezetés is felkészült legyen. Orbán Viktor a héten látogatást tett a haváriaközpontban, az erről feltöltött videóban elmondta, hogy a vasúti közlekedést onnan próbálják baj esetén működőképes állapotba hozni. A miniszterelnök a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.-nél is egyeztetett a viharhelyzet miatt.
Jelentős kihívásokat kezelt már a kormány
A kormánynak már nagy tapasztalata van a veszélyek elhárításában, az utóbbi tizenöt évben ugyanis számtalan kihívással szembesült Magyarország. Nem is kell sokat visszamenni az időben a legutóbbi katasztrófáig, hiszen tavaly szeptemberben árvíz vonult végig a Dunán. A védekezés során az állami és önkéntes szervezetek összehangoltan dolgoztak, ami minimalizálta a katasztrófa okozta károkat.
Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Magyarország az előző árvizek idején kitanulta a védekezést, és nemcsak a hivatásosok, hanem az önkéntesek is pontosan tudják, hogy mit és hogyan kell tenniük.
Emlékezetes, hogy 2013-ban ugyancsak a Duna áradása jelentett veszélyt, amin sikeresen túljutott Magyarország, az árvíznek hazánkban nem volt halálos áldozata. A kormányfő akkor is személyesen, a helyszínen felügyelte az árvízvédelmet, rendszeresen saját maga jelentkezett a legfrissebb árvízvédelmi információkkal. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: magabiztos és cselekvő ország képét mutatta hazánk az árvíz idején.
A második Orbán-kormány megalakulása után egy egészen másfajta természeti katasztrófával kellett szembenézni. A 2010. októberi 4-i, tíz halottat követelő vörösiszap-katasztrófa során az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül negyven négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a devecseri kistérségben. A kormány gyorsan cselekedett, a bajt okozó Mal Zrt.-t állami irányítás alá vonták, majd az Országgyűlés elfogadta a lex Malnak nevezett törvényt, amely lehetővé tette, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását.
Globális válságok kora
De nemcsak a természeti katasztrófák állították kihívás elé Magyarországot, hanem a különböző globális folyamatok is. Egyik ilyen volt a 2015-ös migrációs válság, amikor az Európai Uniót egyik hónapról a másikra több százezer illegális bevándorló árasztotta el. Magyarország sikeresen szállt szembe a migrációs válsággal is, a déli határszakaszra felépített kerítéssel, illetve a jogszabály-változtatásoknak köszönhetően gyakorlatilag hermetikusan zárva van a határ az illegális bevándorlók előtt.
Komoly kihívást jelentett a 2020-ban kitört koronavírus-járvány is, amely krízishelyzetből hazánk a meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikeresen kilábalt.
A 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború újabb próbatétel elé állította Magyarországot.
A kormány egyértelművé tette, hogy hazánk nem lesz részese a konfliktusnak, az utóbbi három évben pedig intézkedések sora született, hogy a háború okozta gazdasági nehézségek ellenére a magyarok megőrizzék az elért eredményeket.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. budapesti székházában 2025. július 8-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)
