A pótfelvételivel együtt százezernél többen kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az Inforádió Aréna című műsorában szerdán.
Varga-Bajusz Veronika elmondta, az elmúlt közel másfél évtized legsikeresebb felvételi eljárásán vagyunk túl, 95 907-en kerültek be a felsőoktatásba 120 ezer jelentkező közül. A pótfelvételi eljárást is figyelembe véve bizonyosan 100 ezer fölött lesz a felvettek száma – közölte.
Szerdán kezdődött meg a pótfelvételi eljárás, az elérhető szakokat az intézmények most is a felvi.hu rendszeren keresztül hirdetik meg, de csak azok jelentkezhetnek, akiket vagy nem vettek fel sehova, vagy nem is adtak be jelentkezést februárban. Aki nem a vágyott szakra jutott be, az nem vehet részt a pótfelvételin. Jelentkezni augusztus 7-ig lehet; mesterképzésen előfordulhat, hogy szóbeli elbeszélgetést kér az egyetem, így a ponthatárhúzás augusztus 27-re történik meg – ismertette.
Az államtitkár kifejtette, tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésre kerültek be, ami 74 ezer fölötti számot jelent, 2500-zal több a tavalyinál. 2022-höz képest pedig 13 ezer fős bővülést jelent. Tavaly a műszaki-informatikai képzések nagyjából beérték a gazdaságtudományi képzést, idén 21 ezres felvételi létszámmal már megelőzték. A nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos képzéseken van a felvettek 66 százaléka: műszaki, természettudományi, matematikai, informatikai, de az agrár-, az orvos-egészségtudományi, az agrárképzések és a pedagógusképzések is ide számítanak. A legidősebb hallgató, aki felvételt nyert mérnök-informatikus képzésre, 82 éves – közölte Varga-Bajusz Veronika.
Tájékoztatása szerint a pedagógusképzést általános eljárásban mintegy 14 700-an kezdik meg, közülük 7300 fölötti a tanár-tanító képzésekre jelentkezők vagy felvettek száma, és közel 1600-an kifejezetten matematika-, fizika-, kémia-, természettudományos tanár szakokon kezdik meg a tanulmányaikat. Kiemelte, hogy minden második hallgató vidéki egyetemre jár. Megállt az a fajta „agyelszívás”, ami a főváros felé mutatott, az első tizenkét intézményben hat-hat a fővárosból és a vidékről felvettek aránya – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra, hogy az egyetemek az elmúlt években 4500-zal tudták csökkenteni a lemorzsolódási számot, amin tovább segít a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) szerdán közösen bejelentett, egymilliárd forintos keretösszegű Felsőoktatási Mentorprogram. Varga-Bajusz Veronika elmondta, jelenleg 30 ezer felsőoktatási intézmény van a világon, ezek közül mintegy kétezret rangsorolnak többféleképpen. Azon rangsorok közül, amelyeket a kormány néz és relevánsnak tart, 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában, három a legjobb kettő százalékában,
a Semmelweis Egyetem pedig a legjobb egy százalékba tartozik. Így reális az a cél, hogy 2030-ra legyen a világ 100 legjobbja között magyar egyetem – jelentette ki.
Az államtitkár közölte, a modellváltásnak, azaz annak, hogy minden második forintot teljesítményalapon kapnak az intézmények, kézzelfogható eredményei vannak: a korábbi hét helyett 12 egyetem lépett előre a versenyképességben. Elmondta az is, hogy mintegy 21 milliárd forintot fordítanak ösztöndíjakra, ezen belül 11 milliárdot tanulmányi ösztöndíjra. Jelezte: tudják, hogy ezen emelni kell, jelenleg ennek a számításait végzik, elképzelhető, hogy ez több lépcsőben valósulhat meg, de mielőbb szeretnék emelni a tanulmányi ösztöndíjakat. A tervezett diákvárosról szólva azt mondta, a HÖOK-kal közösen dolgoznak ezen, a műszaki-finanszírozási előkészítés zajlik. A tervek szerint ez egy 12–18 ezres komplexum lesz.
Reményeik szerint a jövő év elején megtörténhet az alapkőletétel, onnan számítva két-három éven belül legalább az első egy-két ütem elkészül. Azt rögzítették, hogy a felvettek 70 százaléka magyar lesz, maximum 30 százalék külföldi kerülhet be. Ha majd elkészül, akkor – az Otthon start programmal közösen – nagy fellélegzést jelenthet az albérletpiacnak – fogalmazott.
Varga-Bajusz Veronika arról is beszélt, hogy míg az Erasmus-programban egy év alatt körülbelül ötezren vettek részt, a Pannónia-ösztöndíjprogramban az első félévben több mint háromezren, ami a második féléves adattal együtt mintegy 7800-ra nő. A munkáshitelt eddig több mint 25 ezren igényelték, főként lakhatásra és vállalkozás beindításra használják a fiatalok – mondta az államtitkár.
