A magyar társadalom éppen annyira megosztott, mint bármelyik más közép-európai vagy kelet-európai nemzet – mondta a Magyar Nemzetnek Köő Artúr történész, akit a magyar társadalom megosztottságáról kérdeztünk.
Mint arról korábban beszámoltunk, az elmúlt hetekben magyar előadók (például Molnár Ferenc Caramel, Marsalkó Dávid a Halott Pénzből, ByeAlex) sorra szólaltak fel a magyar társadalom megosztottsága ellen. De közéleti személyek, ellenzéki politikusok is rendszeresen nyilatkoznak a témában, a kormánypártokra hárítva mindezért a felelősséget.
A turáni átok legendája
Köő Artúr történész, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának tanársegédje, a Magyarságkutató Intézet munkatársa nem tartja problémának, ha nem minden kérdésben áll egy és ugyanazon állásponton egy adott népcsoport. Sőt mint fogalmazott, társadalmi, kulturális, erkölcsi fejlődést is eredményezett, amikor
- vita tárgyát képezte például az, hogy a nyugati vagy keleti kereszténységhez tartozzunk;
- segítség vagy hátrány, ha a török elleni védekezésben számítunk a Habsburgok segítségére;
- Bécs beleegyezésével vagy Bécs nélkül lehet és kell a reformkori problémákat megoldani, és sorolhatnánk még.
A szakértő nem hisz a turáni átok legendájában, amely szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye.
Mint mondta, a történelem során akadtak olyan időszakok, amikor éles törésvonalak tették nehezebbé elődeink életét, de a legtöbb esetben egy másik ország szándéka, nagyhatalmak érdekei álltak a magyarok megosztása mögött.
– Egyszer a Német-római Birodalom, máskor a Habsburg Birodalom, a kisantant országai, a náci Németország, a Szovjetunió és napjainkig lehetne sorolni azokat az erőket, amelyeknek az volt az érdeke, hogy a magyarok között pártoskodás legyen – fogalmazott.
Melyik kormány a hibás?
A történész felidézte: históriánk során sok esetben a pénz „szerelme” is döntő tényező volt bizonyos helyzetekben. – „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.” – idézett a történész a Bibliából. Köő Artúr úgy fogalmazott:
a történelem során mindig akadtak anyagi érdekektől vezérelt árulók.
– Egernél Hegedűs István akarta török kézre juttatni a várat, a Károlyi-kormány szabadította ránk a Tanácsköztársaságot, Kádár Jánosék komfortból árulták el a határon túli magyarságot. De ezeken az árulókon – még akkor is, ha hatalmas károkat okoztak – túl tudott lendülni a magyarság – állapította meg.
A történész szerint azonban külföldi erők – ideológiák mentén – igyekeztek ezeket az eseményeket a saját javukra felhasználni és éket verni a magyar társadalom tagjai közé.
– Míg a Horthy-korszakban – természetes módon – össztársadalmi szándék volt a területi revízió kapcsán, a kommunisták igyekeztek mindent megtenni, hogy Trianon tabutémává váljon a gyermekeink körében.
Az utódpárt, a kommunista MSZMP-ből lett MSZP rendszerváltoztatás utáni tevékenységének is szerves részét képezte a „semmi közünk a határon túli magyar közösséghez” koncepció, de a magyar emberek ennél sokkal értelmesebbek. Egy nagyon sok energiát megmozgató munka eredményeképpen – amely bár már az ezredfordulón kezdetét vette, de igazából 2010-től kezdett komoly eredményeket elérni –
ma már nem lehet józan ember szavazatát elnyerni a határon túli testvéreink elleni uszítással
– fogalmazott.
A történész szerint most újabb és újabb kihívások jönnek: úgy véli, a genderpropaganda az, amellyel a magyar társadalom erkölcsi normáinak megváltoztatására törekszenek, s ezek – meglátása szerint – súlyos következményekkel járhatnak.
A magyar társadalom tartóoszlopainak jelentősége
Mint mondta, a „magyarok mindig széthúztak” városi legendára rácáfol az a tény, hogy az évszázadok során a magyar nemzet józan többsége a próbálkozások ellenére sem engedett azokból az alapvető értékekből, amelyeket a társadalom tartóoszlopának vélt.
A történész tájékoztatott: a kereszténységhez való tartozás nem volt kérdés, a magyar függetlenség előtérbe helyezése úgyszintén, a keresztény etikára épülő erkölcsiség kapcsán a magyar társadalom véleménye megegyezett.
Létrejöhettek és összeomolhattak birodalmak, beszivároghattak szélsőséges ideológiák, a magyar társadalom nagy része meg tudott maradni
– Arany János soraihoz visszanyúlva – embernek „minden körülményben”!
Hosszú távú magyar érdekek
– A reformkor nagyjainak vitái és viselkedése tökéletes példa lehet arra, hogy lehet kulturáltan vitatkozni, s egy irányba húzni az ország szekerét, még akkor is, ha a módszerek oldaláról mást-mást tartottak egyesek sikerre vezetőnek – mondta Köő Artúr, aki úgy véli,
az isteni gondviselés volt az, amely népünket különböző eseményekkel visszaterelgette a helyes útra akkor, amikor letértünk róla.
– Népünket annyi minden érte, hogy ebbe sokkal nagyobb társadalmak is belepusztultak már. A Fennvalónak azonban mind ez idáig terve volt velünk, s megtartott bennünket a Kárpát-medencében. Száz évvel Trianon után minden külső erőfeszítés ellenére a legnagyobb népcsoport vagyunk ebben a régióban. Oda kell figyelnünk, hogy Isten gondviselő szeretetére méltóak legyünk – fogalmazott a szakértő, aki úgy véli: nem minden arany, ami fénylik, főleg ha azt külső szándékok is cicomázzák. – A hosszú távú magyar érdekek meglátása az, ami alapján gondolkodnunk kell, s amelyek meg kell hogy határozzák a cselekedeteinket, a mindennapjainkat – zárta gondolatait Köő Artúr.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet)
