A Tisza Párt aktivistája az igazságot feltáró Bors-különszám betiltása mellett nyilatkozatot kiadó MÚOSZ alelnöke

A posztkommunista újságíró szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSZ a pártállami időket idéző szövegű állásfoglalásban ünnepelte meg a botrányos bírósági döntést, amelyben egy a Tisza Párt támogatóinak listáján szereplő bíró betiltotta a Bors Tisza-csomagról szóló különszámát. A MÚOSZ állásfoglalásának szövege valójában nem meglepetés: ugyanis, ahogy azt az Ellenpont észrevette, a MÚOSZ első alelnöke, Gönczi Mária egyrészt szintén rajta van az ukránok által fejlesztett Tisza Világ applikációjának kiszivárgott listáján, másrészt még a kommunista időkben pártállami ejtőernyősként érkezhetett a sajtóba, legalábbis erre utal a MÚOSZ honlapján közzétett, szándékosan homályos önéletrajza. Az állásfoglalásban a MÚOSZ gyakorlatilag beismeri, hogy a bírósági döntés törvénytelen és sérti a sajtószabadságot, de erre azzal ad felmentést, hogy, úgymond, "a rendkívüli helyzet rendívüli intézkedést kívánt"(ezt a mondatot akár Berecz János, a kommunista állampárt ideológiai titkára vagy Lakatos Ernő, az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője is írhatta volna-a szerk.). A Tisza Párt úgynevezett gazdasági konvergencia programja rengeteg megszorítást tartalmaz, a Bors különszáma ezeket ismertette. A Tisza Párt ezt akarta megakadályozni, és úgy tűnik, egy komplett aktivista hálózat segíti ebben, amelynek tagjai a sajtótól a bíróságokig érnek.

Elsőre nehezen érthető, hogy egy, magát függetlenként definiáló, szakmai, érdekvédelmi szervezet – az alapértékeivel szembemenve – miért fogja a pártját ennyire egyértelműen az egyik politikai oldalnak. Az Ellenpont azonban talált egy érdekes személyi összefügést, amely magyarázatot adhat a furcsa reakcióra.

Észrevettük ugyanis, hogy a Tisza sajtóban kiszivárgott, kétszázezer nevet tartalmazó adatbázisában szerepel az újságírószervezet első számú alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve.

Mindez azt feltételezi, hogy a MÚOSZ-vezér az ellenzéki párt elkötelezett támogatója: vagy letöltötte a Tisza Világ nevű applikációt, vagy aláírta a baloldali párt valamelyik korábbi politikai akcióját.

Forrás: MÚOSZ

Gönczi Mária Éva a MÚOSZ honlapján közölt önéletrajza meglehetősen homályos. A 2021-22 körül született szöveg feltűnően elkeni, mikor és hogyan kezdődött Gönczi újságírói pályája. Mindössze ennyit ír: "sok évvel ezelőtt népművelői munkám mellett kaptam egy új feladatot: szerkesztőként gondozzam Debrecen egyik kulturális havilapját és egy megyei módszertani folyóiratot". Hogy kitől kapta a feladatot, azt jótékony homály fedi. Az biztos, hogy az Arcanum adatbázisának tanúsága szerint 1983-ban már a debreceni Kölcsey Művelődési Központ munkatársaként nyilatkozott - vagyis onnan ejtőernyőzött, vélhetően pártutasításra a sajtóba.4 

Forrás: Arcanum, Hajdú-Bihari Napló, 1983

Az önéletrajz szerint 2000-ben már a posztkommunista szervezetben döntési helyzetben volt, s fokozatosan lépett felfele. Most már kirobbanthatatlan a felső vezetésből: májusban ismét megválasztották alelnöknek.5

Baloldali médiamunkások gyülekezőhelye

Bár a MÚOSZ függetlennek állítja be magát, a szervezet vezetősége tele van baloldali újságírókkal. Gönczi mellett a másik alelnök, a külföldi pénzekkel megtámogatott Magyar Hang főszerkesztője, György Zsombor.6

Az elnökségben helyet foglal továbbá Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója7 , Dévényi István, a Magyar Hang8 és Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója is.9 Ónody-Molnár egyébként jól be van ágyazva a hazai Soros-világba: jelenleg is elnökségi tagja az Amnesty International Magyarországnak, és rendszeresen moderál beszélgetéseket a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Policy Solution felkérésére.10

A MÚOSZ legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nem volt hajlandó elítélni Magyar Pétert, amiért börtönbüntetéssel fenyegetett meg újságírókat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a történtek miatt levélben fordult az "érdekvédelmi" szervezethez, amire cinikus választ kapott. Azt írták a fideszes politikusnak, hogy "szereptévesztésben van, amikor felszólítja a MÚOSZ-t, hogy foglaljon állást az újságírókat érő elszaporodó támadásokról."11

Göncziék a mostani ügyben sem a függetlenségükről és a szakmai következetességükről tettek tanúbizonyságot.

Mint ismert, karácsony előtt a Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal betiltotta a Bors – Tisza-csomagot bemutató – különszámát. A döntés nagy botrány okozott, ugyanis a rendszerváltás után nem volt még példa arra, hogy egy nagy elérésű sajtótermék terjesztését ilyen durván korlátozzák. Arról nem is beszélve, hogy a kiadvány sokak érdeklődésére számot tarthatott, hiszen abban a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikai elképzeléseit mutatták be. A MÚOSZ emellett a vállalhatatlan bírósági döntés mellett állt ki – elnézve a személyi összeköttetéseket, feltehetően nem véletlenül.