Kapitány István, az új kormány leendő gazdasági és energetikai miniszterének pályája a szocialista korszakban gyökerezik. Karrierjét az Interagnál kezdte, amely az úgynevezett impexek egyike volt. Ezek olyan külkereskedelmi vállalatok voltak, amelyek a szovjet megszállás alatti Magyarországon politikai kapcsolatokra építve ékelődtek az állam és külföldi cégek közé. Az Interagtól egyenes út vezetett a Shellhez, ahol összesen 37 évet töltött. Kapitány a világ ötödik legnagyobb olajvállalatától 2024 áprilisában globális alelnökként távozott, majd Magyar Péter 2026 januárjában az év első nagy igazolásaként mutatta be, a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezető szakértőjeként.
Interag, Shell, Tisza
A Shell-múlt nem csupán önéletrajzi adat. Az olajipari óriás volt az első tőkepiaci vállalat, amely 1966-ban megjelent a magyar üzemanyagpiacon, és amelynek érdekei évtizedek óta ütköznek a Mol terjeszkedésével. Az OMV Slovenija felvásárlásakor Brüsszel versenyjogi vizsgálatot indított a Mol ellen, és a tranzakció végül azzal a feltétellel zárult le, hogy a Molnak a szlovéniai hálózatból harminckilenc töltőállomást kellett értékesítenie, mégpedig a Shellnek.
A rezsicsökkentés és az árrésstop ellen
Kapitány István az utóbbi időben nem rejtette véka alá az elveit. A Partizánnak 2025 májusában adott interjúban a rezsicsökkentésről például kijelentette: „Én teljes mértékben a piacgazdaság híve vagyok. Tehát nyilvánvalóan mi megtapasztaltuk, hogy milyen a tervgazdaság a különféle szabályozókkal, különféle piaci folyamatokba való beavatkozásokkal. Ezek soha nem vezetnek hosszú távú eredményre. Nyilvánvaló, hogy ingyen nem lehet semmit csinálni.” Egy salgótarjáni fórumon pedig úgy fogalmazott: – Egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb állami beavatkozásra van szükség. Sokkal kevesebb különadóra, árstopra és árrésstopra. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában egyebek mellett azt fejtette ki, hogy Magyarországnak lehetősége van más forrásokból beszerezni energiahordozókat – anélkül, hogy szólt volna arról, hogy ez a drágább irány a rezsiszámlák drasztikus emelkedésével jár.
Meggazdagodás az olajblokádon
A leendő miniszternek személyes érdekeltsége is van az energiaellátásban, amire Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója mutatott rá: Kapitány ugyanis Shell-részvényekkel rendelkezik, amelyek árfolyama a háború kezdete óta megduplázódott, az ukrán olajblokád óta pedig további tíz százalékkal emelkedett. Január vége óta – az iráni háborút is beleszámítva – a becslések szerint közel 820 millió forintot kereshetett a részvényein; összességében a blokádon másfél milliárd forint üthette a markát. Vagyis az az ember kerül a gazdasági és energetikai miniszteri székbe, akinek pénzügyi érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarország a drágább nyugati energiabeszerzés felé mozduljon.
Átszerveznék a Molt
Kapitány minisztersége a magyar olajvállalatot is érinti. A Tisza Párt – Tarr Zoltán alelnök szavai szerint – külön munkacsoportban foglalkozik a Mol jövőjével, és szükségesnek tartja a tulajdonosi és irányítási struktúra átalakítását. A tervek szerint olyan igazgatótanácsi tagokat vonnának be, akiknek nincs kormányzati múltjuk, ám ez az állami energiapolitika és az ellátásbiztonság speciális logikájának ismerete nélkül rendszerszintű nehézségeket okozna. Fontos látni azt is, hogy 2022 és 2025 között a Mol nagyságrendileg nyolcszázmilliárd forint megtakarítást könyvelhetett el az olcsóbb orosz nyersanyagon, a közel 650 milliárd forintnyi profitjából pedig mintegy ötszázmilliárd forint vándorolt a rezsivédelmi alapba. Ha az orosz import kiesik, ez a forrás megszűnik.
A Magyar-kormány miniszterei
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!