Ezzel párhuzamosan több önkormányzat – köztük Budapest, Szolnok, Szentes, Orosháza és Nagykanizsa – bejelentette, hogy nem fizeti be a hozzájárulást. A döntéseket különböző indokokkal támasztották alá: egyes helyeken a város működőképességének megőrzésére hivatkoztak, máshol politikai érveket fogalmaztak meg, illetve a következő kormány intézkedéseiben bíznak.
Budapest esetében a fővárosi vezetés külön levélben kérte a Magyar Államkincstárt, hogy tekintsen el az inkasszótól. A főpolgármester arra hivatkozott, hogy a város pénzügyi helyzete rendkívül nehéz, és a folyószámla jelentős mínuszban van. A jelenlegi szabályok azonban lehetőséget adnak az állam számára arra, hogy a be nem fizetett összeget így is beszedje.
A szolidaritási hozzájárulásból az állam jelentős bevételre számít: a tervek szerint Budapesttől, a fővárosi kerületektől és több száz másik önkormányzattól összesen
több mint kétszázmilliárd forint érkezik a költségvetésbe.
Ez azt jelenti, hogy a befizetések elmaradása nemcsak az érintett települések számára jelent kockázatot, hanem az államháztartás tervezhetőségét is érinti.
A kialakult helyzet így kettős képet mutat. Miközben egyes önkormányzatok politikai eszközként tekintenek a befizetések visszatartására, addig más települések – köztük Győr, Zalaegerszeg és Szombathely – inkább a biztos megoldást választják, és teljesítik kötelezettségüket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!