Repedezik az önkormányzati „adóbojkott”

Miközben az elmúlt napokban több, baloldali vezetésű önkormányzat látványos politikai akcióként jelentette be, hogy nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás esedékes részletét, egyre több város dönt a jogkövető magatartás mellett. Győr, Zalaegerszeg és Szombathely példája is azt mutatja: az „ellenállás” helyett sok település – legyen bal vagy jobboldali a vezetés – inkább a felelős gazdálkodást választja.

Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere Fotó: Ladóczki Balázs

Pintér Bence, Győr polgármestere bejelentette, hogy a város április 15-én határidőre befizette az esedékes, mintegy 5 milliárd forintos részletet. A városvezető rámutatott: a befizetés elmaradása nem jelentett volna valós alternatívát, mivel az állam rövid időn belül inkasszóval levonta volna az összeget az önkormányzat számlájáról.

 

A döntés hátterében tehát nem politikai megfontolás, hanem gyakorlati szempontok álltak. A polgármester hangsúlyozta, hogy az inkasszó nemcsak elkerülhetetlen lett volna, hanem további költségeket is generált volna a város számára. A kamatokkal együtt ez közel 10 millió forintos többletkiadást jelentett volna, amelyet így más célokra – például óvodák felújítására – tudnak fordítani.

Győr helyzete különösen figyelemre méltó, hiszen a vidéki települések közül itt a legmagasabb a szolidaritási hozzájárulás összege: éves szinten 13 milliárd 100 millió forintot fizetnek be a központi költségvetésbe. 

Ennek ellenére a város nem csatlakozott a befizetés megtagadását hirdető önkormányzatokhoz.

A polgármester ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kérdés hosszabb távon politikai döntést igényel. Elmondása szerint egyeztetett a térség országgyűlési képviselőivel, és azt kérte: a parlament csökkentse a szolidaritási hozzájárulás mértékét. 

Szombathely szintén a befizetés mellett döntött. A városháza közlése szerint a település a jogszabályoknak megfelelően, határidőre teljesítette kötelezettségét. Mint jelezték, ellenkező esetben a Magyar Államkincstár néhány napon belül automatikusan levonta volna az összeget, ráadásul kamatokkal növelve a terheket.

A városvezetés korábban többször is jelezte, hogy túl magasnak tartja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, és annak csökkentését tartaná indokoltnak. Ennek ellenére a jelenlegi szabályozási környezetben nem láttak lehetőséget a befizetés elhalasztására vagy megtagadására.

Hasonlóan nyilatkozott Zalaegerszeg polgármestere, Balaicz Zoltán is, Zala vármegye székhelye is befizette az aktuális, negyedéves adót. 

Ezzel párhuzamosan több önkormányzat – köztük Budapest, Szolnok, Szentes, Orosháza és Nagykanizsa – bejelentette, hogy nem fizeti be a hozzájárulást. A döntéseket különböző indokokkal támasztották alá: egyes helyeken a város működőképességének megőrzésére hivatkoztak, máshol politikai érveket fogalmaztak meg, illetve a következő kormány intézkedéseiben bíznak.

Budapest esetében a fővárosi vezetés külön levélben kérte a Magyar Államkincstárt, hogy tekintsen el az inkasszótól. A főpolgármester arra hivatkozott, hogy a város pénzügyi helyzete rendkívül nehéz, és a folyószámla jelentős mínuszban van. A jelenlegi szabályok azonban lehetőséget adnak az állam számára arra, hogy a be nem fizetett összeget így is beszedje.

A szolidaritási hozzájárulásból az állam jelentős bevételre számít: a tervek szerint Budapesttől, a fővárosi kerületektől és több száz másik önkormányzattól összesen 

több mint 200 milliárd forint érkezik a költségvetésbe. 

Ez azt jelenti, hogy a befizetések elmaradása nemcsak az érintett települések számára jelent kockázatot, hanem az államháztartás tervezhetőségét is érinti.

A kialakult helyzet így kettős képet mutat. Miközben egyes önkormányzatok politikai eszközként tekintenek a befizetések visszatartására, addig más települések – köztük Győr, Zalaegerszeg és Szombathely – inkább a biztos megoldást választják, és teljesítik kötelezettségüket.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: Ladóczki Balázs)