Beengednék az ukrán gabonát, a dél-amerikai húst és a külföldi spekulánsokat - mutatjuk, mit tervezhet a Tisza Párt a magyar mezőgazdaságban

Nehéz évek várhatnak a magyar gazdákra, ha a Tisza Párt megvalósítja a terveit a mezőgazdaságban, ez derült ki Bóna Szabolcs miniszter meghallgatásán. Bóna szerint nem kell korlátozni az ukrán gabona behozatalát, annak ellenére sem, hogy az rosszabb minőségű, mint a magyar, és emiatt olcsóbb, így tönkreteszi a magyar búza és kukorica termelőket. Az új miniszter azt mondta erről, hogy nem kitiltani kell az ukrán gabonát, hanem versenyezni vele. Ami nem lehetséges, mert a magyar gazdáknak be kell tartani az uniós szabályokat, az ukránoknak pedig nem. Bóna Szabolcs emellett nem volt hajlandó állást foglalni a brüsszeli Mercosur-megállapodás ellen sem, amely többek között a csirke és marhatenyésztőket hozná lehetetlen helyzetbe. Úgy tűnik a meghallgatás után, hogy a földtörvényt is meg akarják változtatni, teret adva a külföldi spekulánsoknak. Összefoglaljuk a Tisza Párt ismert mezőgazdasági terveit!

Az előző, jobboldali kormány – Szlovákiával és Lengyelországgal együtt – behozatali tilalmat rendelt el az ukrán gabonára, amit több alkalommal is meghosszabbított és kiterjesztett – így védve a magyar gazdákat.

Ezzel szemben a Tisza Párt részéről már a kampányban is aggasztó hangokat lehetett hallani. Tarr Zoltán pártalelnök, kulturális miniszter sárospataki fórumán arról beszélt, hogy

a magyar mezőgazdaságnak felesleges Ukrajnával versenyeznie.2

"Ukrajna ezerszer jobban csinálja, felesleges Ukrajnával versenyezni a búzában meg a kukoricában, ellenben nagyon sok minden mást sokkal magasabb szinten tudnánk csinálni" – fogalmazott a politikus, aki azt is hozzátette, hogy éppen ezért át kell alakítani a mezőgazdasági támogatások rendszerét.

Utólag nézve Tarr gondolatmenete irányadó volt, hiszen Bóna Szabolcs gyakorlatilag ugyanezt mondta a minapi szakbizottsági meghallgatásán. A Fidesz és a Mi Hazánk politikusai többek között afelől érdeklődtek nála, hogy az új kormány mit tervez az ukrán élelemiszerek beáramlása elle, egyáltalán fenn akarják-e tartani a korlátozásokat.

A tárcavezető válaszában leszögezte, hogy az ukrán élelmiszert szerinte nem kell külön kezelni. Meg kell nézni az importnál, hogy Magyarország tud-e az ukránokkal versenyezni, és hogy az ukránok termékei megfelelő minőségűek-e. Majd sejtelmesen hozzátette, amiből az eddigi "szankciós" politika feladása rajzolódik ki:

a mérethatékonysági problémáink ellen egyedül az összefogás fog segíteni.

Forrás: Facebook/Bóna Szabolcs

Mercosur-megállapodás

Az úgynevezett Déli Közös Piacot, vagyis a Mercosurt még 1991-ben hozta létre négy dél-amerikai ország – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. A gazdasági tömörülés az évek során az Európai Unió (EU) második legnagyobb árukereskedelmi partnerévé nőtte ki magát.

Mivel jelentős gazdasági súlyuk van, együttesen a világ hatodik legnagyobb gazdaságát alkotják, az unió már jó ideje sürgette a megállapodást az országcsoporttal, hiszen egy ekkora piac megnyitása előnyökkel is járhat.3 Csakhogy ennél is több negatívum merült fel: bizonyos termékek esetében (marhahús, a baromfihús, a cukor, az etanol és a rizs) versenyhátrányba kerülnének az uniós gazdák.

Ennek következtében Európa-szerte tömegtüntetések kezdődtek meg, amelyek azonban eredmény nélkül végződtek. A kereskedelmi egyezményt januárban aláírták, amit a tagállamok többsége jóváhagyott. Így az egyezményt május elsejétől ideiglenes jelleggel alkalmazzák, igaz, a véglegesítéséhez még ratifikálni kell azt.

A Tisza Párt a kampányban nem fogalmazott meg egyértelmű állaspontot a Mercosur-kérdésben, a politikusaik látványosan mismásoltak.

Bóna Szabolcs Tarr Zoltánnal jegyzett nyílt levelében azt írta a hazai agrárszakmai képviselőinek, hogy "támogatjuk a megállapodás bírósági felülvizsgálatát: világos, tiszta jogi és környezetvédelmi kereteket akarunk látni, mielőtt Európa visszafordíthatatlan pályára állna."4

Magyarán a tiszás politikusok csak félig-meddig ellenezték az európai és így a magyar termelők számára komoly hátrányokkal járó egyezményt.

Ráadásul brüsszeli képviselőcsoportjuk – ahonnan minden bizonnyal komoly forrásokat kaptak a választás előtt – a Manfred Weber-féle Európai Néppárt többségében támogatta a megállapodást a szavazáson.

Ezek után nem véletlen, hogy az ellenzéki politikusok a Mercasur-megállapodásra is rákérdeztek Bóna szakbizottsági meghallgatásán. Az új agrárminiszter – szemben Magyar Péter brüsszeli vállalásával –

nem zárkózott el kategorikusan a megállapodás ratifikálásától, kitérő választ adott a miniszterjelölti szereplésén.

Bóna Szabolcs arra sem adott egyértelmű választ, hogy az új kormány hogyan viszonyul a Mercosur-megállapodáshoz. Forrás: YouTube

Földtörvény

Nem tiszta az sem, hogy a földvédelmi törvényhez hozzányúlna-e az új kabinet, vagy sem, hiszen lehet hallani olyan hangokat, ami alapján ezt sem lehet kizárni.

A fideszes Pócs János (Fidesz) éppen ezért kedden felhozta a témát, amire Bóna Szabolcs meglehetősen érdekesen reagált.

A jelenlegi főszabály szerint a termőföld tulajdonjogát belföldi természetes személy vagy uniós állampolgár szerezheti meg. Egyéb külföldi személy, más állam, illetve nemzetközi cégek csak kivételes esetekben szerezhetnek földtulajdont. Azt is fontos kiemelni, hogy aki nem minősül földművesnek, csak akkor juthat földhöz, ha a már meglévő és a megszerezni kívánt földje együtt nem haladja meg az egy hektárt.

Nagyon úgy néz ki, hogy az új agrárminiszter fellazítaná az egyébként szigorú szabályozást. Úgy fogalmazott ugyanis, hogy

jelenleg nagyon szűk a földhöz, infrastruktúrához való hozzájutási lehetőség, ez korlátozza a lehetőségeket ebben a tőkeigényes ágazatban.

Kijelentését nehéz másképp értelmezni, minthogy az új kormány módosíthatja a földvédelmi törvényt. Aminek következtében mind a spekulációnak, mind a külföldi befektetőknek kitetté válhat a magyar agrárium. Ezt erősíti, hogy a miniszter azt is kijelentette, hogy a földtörvényt "társadalmi vitára" kell bocsátani.

Földalapú támogatás

Komoly bizonytalanság övezi a földalapú támogatások jövőjét is. Ahogy korábban szó volt róla, Tarr Zoltán, a Tisza egyik legismertebb arca teljesen átalakítaná a mezőgazdasági támogatások rendszerét.

Sőt, Magyar Péter is tett erre utalást, amikor 2024-ben arról beszélt, hogy a területalapú támogatásokat mindenképpen át kell alakítani, és "nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett”.5

A párt gazdasági holdudvara is erre az álláspontra helyezkedett, és hangosan ellenzi a földalpú támogatások rendszerét, és inkább az Európai Unió által erőltetett rendszert honosítaná meg.

A Tisza Szigeteken rendszeresen szereplő közgazdász, Petschnig Mária Zita például "a magyar mezőgazdaság leépítésének nagyszerű eszközének" nevezte azt.

"Egyszerűen hozzászoktak a magyar gazdák is, hogy ez jár, igazából nem csinálnak érte semmit, ez a magyar mezőgazdaság leépítésének nagyszerű eszköze" – fogalmazott Kéri László felesége.6

Bár a téma nem került elő a bizottsági meghallgatáson, Bóna Szabolcs korábban kifejtette a véleményét a témában. Az eddigi nyilatkozatai alapján a területalapú támogatások fennmaradásért küzd majd Brüsszelben, ugyanakkor Petschnig gondolatmenetére rímelve kiemelte azt is, hogy

az agrártámogatások elosztásánál a hatékonyság növelésének, mint szempontnak, kell fókuszában állnia.7

Szerinte hosszú távon ez biztosítja a magyar mezőgazdaság fennmaradását. Erősen kettős beszédnek tűnnek tehát Bóna megszólalásai, így nem egyértelmű, hogy az új kormány milyen irányvonalat fog képviselni az agrártámogatások ügyében.

Kommunista múlt

Bóna Szabolcsra agrárpolitikai nézetei mellett családi háttere miatt sem lehet "átlagos parasztként" tekinteni, ahogyan saját magát nevezte politikai belépőjekor. Ahogy korábbi oknyomozó cikkünkben bemutattuk,

családjának erős hátszele volt a kommunizmus idején, a tiszás politikus felmenői egyértelműen a szocializmus haszonélvezői voltak.

Édesapja, Bóna János a rendszerváltás előtt több mint egy évtizeden át TSZ-elnökként dolgozott, ebből a tisztségből vezette a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. "jogelődjét", a rábapordányi termelőszövetkezetet.8

Mint ismert, a tsz-elnökök jelentős helyi és gazdasági befolyással bírtak az előző rendszerben. Ezt a bizalmi pozíciót nem tölthette be akárki, csak azok, akik politikailag maximálisan megbízhatónak minősültek és feltétlen hívei voltak az állampártnak.

A tiszás miniszter édesapja szépen lépdelt előre a vörös hierarchiában: miután megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1985 júniusában a csornai körzet országgyűlési képviselője lett. Így Bóna János tagja volt a szocialista rendszer utolsó parlamentjének.

A rendszerváltás nem rázta meg a Bóna családot: gond nélkül átmentették gazdasági hatalmukat, ami nagy részben a tiszás politikusra szállt át. Az agrárminiszter ilyen alapokról építette ki az évi négymilliárd forintnyi forgalmat lebonyolító mezőgazdasági birodalmát, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt-t, majd lépett be a politikába.