Megszünteti a Tisza Párt a multik különadóit, nem marad pénz a rezsicsökkentésre - ez történt a miniszteri meghallgatások második napján

A miniszterjelölti meghallgatások második napján sem derült ki, hogyan valósítaná meg a Tisza Párt az összességében évi 2-3 ezer milliárd forintnyi ígéretet tartalmazó programját. Az viszont Kármán András pénzügyminiszter szavaiból kiderült, hogy fokozatosan megszüntetik a multikat terhelő különadókat, megfelelve ezzel Brüsszel elvárásainak. A rezsicsökkentést azonban a különadókból finanszírozta az Orbán-kormány, vagyis ezek eltörlése az alacsony rezsiárak végét is jelenti. Erre utalt az is, hogy Kátai-Németh Vilmos leendő szociális és családügyi miniszter egyenesen azt mondta, szerinte a rezsicsökkentésből a rászorulók nem éreztek semmit. Lőrincz Viktória vidék-és településfejlesztési miniszter, valamint a Gulyás Márton-féle Partizánból ismert, radikális baloldali Ruff Bálint, a Miniszterelnökség vezetője is a parlamenti bizottságok elé állt, de kerültek minden olyan kérdést, amely az ígéretek betartásáról szólt.

Kármán András meghallgatásán az alacsony keresetűek személyi jövedelemadójának csökkentését csak a jövő évre ígérte. Szólt azonban azokról a multikat érintő különadókról, amelyek többek között a rezsivédelmi alap kiadásait voltak hivatottak finanszírozni, amelyek kapcsán ütemezett kivezetésről beszélt Kármán András.

Vagyis a rezsicsökkentésre ezzel nem maradna pénz.

Ugyanakkor plusz bevételt jelenthet a vagyonadó, amely Kármán expozéja szerint az 1 milliárd forintot elérő összevagyonok esetében évi 1 százalékos adót vetnek ki a magánszemélyekre 2028-tól, a vagyonmegállapítás a NAV központi adatbázisa alapján áll össze.

Az árréstopok kivezetése már inkább a szegényebbeket érintené. Kármán András most erről nem beszélt, de korábban kijelentette,3 ezeket a közeljövőben fokozatosan tervezik kivezetni. Megszűnhet tehát az élelmiszer-árrésstop, az üzemanyag védett ára, a drogériai termékek árstopja, valamint veszélybe kerül a lakossági hitelek kamatait szabályozó kamatstop.

Kátai-Németh Vilmos: családpolitikában nyitva hagyott kérdések

Kátai-Németh Vilmos a Tisza Párt legismertebb szociálpolitikai kampányszlogenjeit ismételte meg, a Bicske- és Szőlő utca-ügyek teljes körű kivizsgálásáról, új gyermekvédelmi ombudsmanról és az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozásáról beszélt.

Ugyanakkor a szociális és családügyi miniszterjelölt jóval kevesebbet szólt az elmúlt 16 év egyik legfontosabb vívmányának, a családtámogatási rendszernek a jövőjéről. E széles témakör kapcsán a Fidesz-KDNP képviselőinek kérdéseire válaszolva csupán annyit jelentett, ki, hogy megtartják a szerzett jogokat. Azt azonban nem mondta, hogy ez pontosan mit jelent. Nem derült ki, hogy pontosan mi történik a családtámogatási rendszer egyes elemeivel, milyen forrásból finanszíroznák a meglévő kedvezményeket, és milyen új támogatások jönnének. Ráadásul Kátai-Németh egyenesen azt állította, hogy az emberek alig érzékeltek valamit a rezsicsökkentésből - ezzel mutatva, hogy a Tisza Párt nem tartja fontosnak a rezsicsökkentés megvédését.

Szintén kerülte az abortusz és a melegházasság kérdését, amelyről ellenzéki kérdésre válaszolva Kátai-Németh csupán annyit mondott, hogy ezekről van véleménye, de szerinte társadalmi egyeztetésre kell bocsátani őket. Megjegyzése azért vet fel kérdéseket, mert a Tisza Pártból eddig senki sem tudta kategorikusan cáfolni, hogy az abortusz szabályainak lazítására és a családvédelmi törvények fellazítására készülne a Magyar-kormány. Tarr Zoltán például szintén kedden beszélt arról, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az Alaptörvény azon passzusát, amely meghatározza, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre.

Milliárdos költekezéseket ígér a Tisza területfejlesztési minisztere, de nem árulja el, hogy miből

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt meghallgatása látszólag a Tisza egyik legfontosabb kampányígéretének megerősítése volt. A Szent István-programban Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy tíz falunként egymilliárd forint közösségi fejlesztési keretet adnak, amelynek felhasználásáról az érintett települések dönthetnek.

Gyopáros Alpár fideszes képviselő 600–700 milliárd forintos költségre becsülte a Tisza programjában szereplő célokat, és rákérdezett, honnan lesz minderre forrás. Lőrincz válasza szerint például a kormánykommunikációra költött milliárdokat oda lehet adni a vidék fejlesztésére, és máris lesz elég pénz.

Hogy ezt a számítást pontosan milyen költségvetési sorok elemzése és átcsoportosítása útján kapta meg, arról a leendő miniszter nem ejtett szót, azonban ha a teljes kormányzati kommunikáció leállítására utalt- ami kifejezetten életszerűtlennek tűnik, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter miniszterei válaszukban rendre a "társadalmi egyeztetést" hangoztatták-, úgy az általa kizárólagos forrásként megjelölt költségvetési sor a program végrehajtására szükséges összeg csupán mintegy 3-4 százalékát jelenti4 .

Ruff Bálint: a Miniszterelnökség programja helyett Karmelita-tárlatvezetés

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési vonzattal járó ígéreteikből a Tisza Párt miniszterei látványosan próbálnak visszakozni, a radikális baloldali Ruff Bálint szavaiból kiderült, hogy mivel "kárpótolná" szavazóit Magyar Péter. A Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt meghallgatásán ugyanis messziről elkerülte annak kifejtését, hogy miképpen képzeli a párt tárcainak működését összehangolni a kampányígéretek végrehajtásával, helyette hosszasan beszélt a Karmelitában, a Kabinetirodán és a Belügyminisztériumban látottakról, az előző kormány - szerinte - urizálásáról, a propaganda leállításáról és arról, hogy a magyar állam nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást és megalázást.

A leendő miniszter azt ígérte, hogy elrendeli a valaha volt legnagyobb átvilágítást, és miután a kifejezetten puritán berendezésű, egyébként köztulajdonban maradó Karmelitában történő "urizálásról" beszélt kijelentette, törvénybe iktatják, hogy az állam nem folytathat lejárató propagandát.

Hogy Ruff szerepe pontosan mi lesz a kormányban, az nem derült ki, felszólalását ugyanis az előző kormány vélelmezett botrányainak felsorolására szánta. Ez azért érdekes, mert a Miniszterelnökség a Tisza-kormány egyik legfontosabb politikai koordinációs központja lenne. Ehhez képest a meghallgatásból kevés derült ki arról, hogyan fog működni a kormányzati döntéshozatal, hogyan kapcsolódik majd a Miniszterelnökség az igazságügyi, pénzügyi, uniós és antikorrupciós intézkedésekhez, és milyen garanciák lesznek arra, hogy az "átvilágítás" nem politikai leszámolásként, hanem jogállami folyamatként működik.