A kereszténység egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd

A pünkösd azért vált az egyik legfontosabb keresztény ünneppé, mivel ilyenkor a Szentlélek eljövetelét és az egyház születését ünneplik. A pünkösdi ünnephez több szimbólum és népszokás kapcsolódik, mint amilyen a csíksomlyói pünkösdi búcsú.

Fotó: Kabarcz Luca

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei 2. fejezet, 1-től 11. versig rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. A csoda hatására pedig háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt. Ezek után a kis csoportból létrejön az első nagy keresztény közösség.

Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával 2018-ban elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az egyház anyjának kötelező emléknapját, amelyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn ünneplünk, ezután megkezdődik a II: évközi idő, amely egészen advent első vasárnapjáig tart.

A pünkösd 2026-ban május 24-én, vasárnap van. A következő években pedig ezeken a napokon lesz:

• 2027-ben május 16-án.
• 2028-ban június 4-én.
• 2029-ben május 20-án.
• 2030-ban június 9-én.
• 2031-ben pedig május 23-án.

Több jelképe is van a pünkösdnek

A pünkösd a Szentlélek eljövetelének az ünnepe, amelyet a keresztény ikonográfia hagyományosan galamb képében ábrázol.

Így a galamb vált a pünkösd legfontosabb jelképévé.

Az olajfaágat tartó galamb mint a Szentlélek szimbóluma már a legkorábbi ismert ókeresztény ábrázolásokon is feltűnik a római katakombákban. Ez az ábrázolás már Jézus megkeresztelkedésénél is feltűnik, mivel az evangéliumok szerint „Isten lelke” ekkor is galamb formában szállt alá az égből.

Azonban a pünkösd jelképei közé tartozik a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás is. Ezek mind megjelennek a bibliai történetben, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Ennek hatására a középkorban pünkösdkor a lángnyelvekre utaló szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről. Emellett gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amelyek a szélzúgásra emlékeztettek. A tűz általános értelemben a szenvedély, az életerő, a megtisztulás, illetve a bűnhődés szimbóluma. De a mozgó láng az élet jelképe, vagy lehet a lélek vagy az istenség megnyilvánulása is.

A pünkösd liturgikus színe a piros. Pünkösdkor a misét celebráló pap piros miseruhát és stólát visel. Ez azért alakult ki, mivel a katolikus hagyományban a piros a Szentlélek színe, amely az eljövetelekor lángnyelvek képében jelent meg. De a piros utalhat a vértanúságra is, ezért nagypénteken, virágvasárnap és a vértanú szentek ünnepén is megjelenik.

Több szokás és esemény is tartozik az ünnephez

A pünkösdhöz számos népszokás és hagyomány tartozik. Ilyen szokás a májusfaállítás. A májusfát jellemzően udvarlási szándékból állította a legény egy lánynak. De előfordult, hogy egy-egy település is állított magának egyet. A XVIII. században még a templomokban is állítottak májusfát, ami a tanítók és a diákok feladata volt.

A májusfabontás szoros összefüggésben állt a pünkösdi királyválasztással. A királyt versenyjátékokkal, ügyességi feladatokkal választották a fiatalok maguk közül. A pünkösdi király jutalma az volt, hogy egy évig ő lehetett a legények vezetője, bírája, és minden lakodalomba és összejövetelre hivatalos volt.

Fontos hagyomány még a pünkösdi királynéjárás, amelyben nagy szerepet kap a pünkösdirózsa. A népszokás a kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője volt. A leányok kiválasztották egyiküket maguk közül, akinek fejét általában rózsakoszorú díszítette, kezében rózsaszirmokkal teli kosarat vitt. A pünkösdi királynét négy másik kislány kísérte házról házra, ahol énekeltek, miközben a négy kísérő körbejárta a kendővel vagy fátyollal letakart pünkösdi királynét, majd termékenységvarázsló mondókát mondva felemelték őt.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú

A magyarok számára legmeghatározóbb esemény a csíksomlyói pünkösdi búcsú, amely a pünkösdöt megelőző szombaton van. Az eseményre a világ minden részéről több százezer magyar érkezik és zarándokol Erdélybe.  

Az esemény nemcsak vallási ünnep, hanem a nemzeti összetartozást erősítő zarándoklat is.

Az események sokak számára már jóval a pünkösdi hétvége előtt elkezdődik, hiszen van, aki egészen messziről kezdi meg a zarándoklatot. Magyarországról több vonat is indul, amelyeknek utasai a zarándokok. Már a 13. alkalommal indult útnak idén a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról, amely közel ezer zarándokot szállít. 

Óriási tömeg a tegnapi szentmisén, Csíksomlyón Fotó: Kabarcz Luca

Emellett már 17. alkalommal indult útjára a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz is. A Csíksomlyó expressz Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik a budapesti Keleti pályaudvarra. Ott összekapcsolják a Székely gyorssal, és a két vonat össznemzeti zarándokvonatként indul Erdélybe. A vonat Dél-Erdélyen át érkezik a Székelyföldre, ahol Felcsíkban és Alcsíkban teszi le utasait. A zarándokvonatok másik útvonalon, észak felé, a Maros völgyét követve indulnak vissza Magyarországra, és Debrecen érintésével, éjfél körül érkeznek vissza a Keleti pályaudvarra. A Keleti pályaudvarról a Csíksomlyó expressz visszatér Nyugat-Magyarországra, és hajnalban érkezik meg Szombathelyre. 

A mintegy fél kilométer hosszú különvonat csaknem másfél ezer zarándokot visz a csíksomlyói búcsúra és az ünnepi programokra.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúra hagyományosan pénteken vagy korábban érkeznek a hívek. Ekkor kezdődik a lelki ráhangolódás a következő napra. A hívek este részt vesznek a csíksomlyói kegytemplomban tartott szentmisén, virrasztáson.

Szombaton már hajnalban elkezdenek gyülekezni a hívek a kegytemplom körül, innen indulnak a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom-oltárhoz. Az út nem hosszú, de meredek úton kell feljutni. 

Amikor a hívek megérkeznek a Hármashalom-oltárhoz, elkezdődik a szabadtéri szentmise.

A szentmisét azok is követhették, akik nem tudtak személyesen részt venni, ugyanis a pünkösd előtti szombati búcsús szentmisét idén is élőben közvetítette a közmédia: az eseményt a Duna Televízión, illetve a Médiaklikk felületén is nyomon követhették az érdeklődők.

Délután a hívek visszatérnek a kiindulási helyre, ahol este pünkösdi szentmisét és virrasztást tartanak a kegytemplomban.

Vasárnap reggel kezdődik az ünnepi szentmise a kegytemplomban, majd este újabb szentmisével zárul a nap. Vasárnap délután vagy este a hívek egy része már elindul haza, de akik maradnak, azoknak még hétfőn és kedden is tartanak szentmisét.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a pünkösd előtti szombaton Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy a pünkösd előtti szombaton minden évben elzarándokolnak oda.

Borítókép: A csíksomlyói pünkösdi búcsú (Fotó: Kabarcz Luca)