Van, aki megszüntetné, más megőrizné a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat

Megosztja a pedagógusszakmát a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok jövője. Míg Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke akár a rendszer kivezetését is támogatná, Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője inkább a szegregáció mérséklését és a felvételi rendszer korrekcióját sürgeti. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ugyanakkor úgy látja, a motiváltabb, ambiciózusabb diákok számára valós alternatívát jelentenek ezek az intézmények, amely a jelentkezési adatokon is jól megmutatkozik.

Fontos elemnek nevezte a hátrányos helyzetű tanulók célzott, intézményesített támogatását, amely nélkül a meglévő egyenlőtlenségek az oktatási rendszerben könnyen újratermelődnek. Szerinte amennyiben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok fennmaradnak, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek mérséklik a szegregációt, segítik a hátrányos helyzetű diákokat és biztosítják az átjárhatóságot. Emellett a felvételi rendszerben csökkenteni kell a családi háttér meghatározó szerepét.

A Nemzeti Pedagógus Kar szerint nagyon is van rá igény

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az előbbi két szervezethez képest máshogy látja a kérdést. A Révai Miklós gimnáziumba szintén jelentkezhetnek a fiatalok hatosztályos rendszerbe is, és igazgatóként azt látja: továbbra is jelentős társadalmi igény mutatkozik, amit a jelentkezési adatok is alátámasztanak. Szerinte a motiváltabb, ambiciózusabb diákok számára valós alternatívát jelentenek ezek az intézmények: a hatodik osztály környékén már jól látható, kik azok a tanulók, akik többet szeretnének kihozni magukból, ugyanakkor ezt nem minden általános iskola tudja biztosítani számukra.

Előfordulnak olyan iskolai közösségek is, ahol a jól teljesítő gyerekeket kiközösítik a társaik azért, mert kiemelkedően tanulnak

– mutatott rá.

Az igazgató szerint ugyan országosan valóban több a középiskolai férőhely, mint a jelentkező diák, de ez nem jelenti azt, hogy minden intézményben megszűnt volna a verseny. Rámutatott: számos hat- és nyolcosztályos gimnáziumban ma is jelentős a túljelentkezés, így a jelenlegi felvételi eljárásnak továbbra is van létjogosultsága. Annak rendszerével kapcsolatban pedig elismerte, komoly terhet jelenthet a diákoknak, azonban még mindig viszonylag objektív módon képes kiválasztani a jelentkezők közül azokat, akik bekerülhetnek a nagy túljelentkezéssel működő intézményekbe.

Önmagában az általános iskolai bizonyítvány sok esetben nem elegendő a jelentkezők rangsorolására, mivel a legtöbb felvételiző kiváló eredményekkel rendelkezik, ráadásul a követelmények teljesítésére adott osztályzatok korántsem egységesek

– mutatott rá.

Horváth Péter ugyanakkor kifejtette, időről időre érdemes megvizsgálni, hogy az egyes hat- és nyolcosztályos gimnáziumok milyen eredményeket érnek el, és valóban indokolt-e fenntartásuk az adott térségben. Szerinte azokban az intézményekben, ahol a kompetenciamérések vagy más mutatók nem igazolják a képzési forma eredményességét, indokolt lehet a működés felülvizsgálata. 

Hangsúlyozta ugyanakkor, szerinte nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzésben jobban, vagy csak átlagosan fejlődnek a diákok. – Az intézményeket egyenként kell vizsgálni, mert vannak olyan iskolák, ahol a modell jól működik, jelentős rá a társadalmi igény, és a felvételi helyekért komoly verseny folyik – hangsúlyozta.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)