Elhasalt Karácsony közösségi költségvetése, miközben újabb milliárdokat bukott a főváros

Hiába szavaztak évről évre a budapestiek a fővárosi közösségi költségvetés ötleteire, a Karácsony Gergely vezette önkormányzat egyre kevesebb vállalást teljesített. Az elmúlt két ciklusban már egyetlen nyertes projekt sem valósult meg, miközben a főváros végül a program újabb fordulóját is elhalasztotta.

Fotó: Ladóczki Balázs

Alapfeladatokra kérnek pénzt a budapestiek

A közösségi költségvetések nyertes projektjei évek óta azt mutatják, hogy a budapestiek jelentős része olyan fejlesztéseket szeretne megvalósítva látni, amelyek normál esetben a fővárosi önkormányzat alapfeladatai közé tartoznának.

Visszatérő igény a kerékpárutak és kerékpártárolók építése, a közvilágítás fejlesztése, a közvécék kialakítása, az ivókutak telepítése, a gyalogátkelők létesítése, az akadálymentesítés, valamint 

a parkok rendbetétele, a faültetés és a zöldfelületek bővítése.

A korábbi években ugyanakkor több olyan ötlet is bekerült a döntőbe, amely inkább társadalmi vagy ideológiai célokat szolgált volna. A nyertes vagy támogatott javaslatok között szerepelt például LMBTQ-közösségi ház létrehozása, az aluljárók üzlethelyiségeinek civil szervezetek számára történő átadása, hajléktalansággal kapcsolatos érzékenyítőprogramok, illetve meseolvasás hajléktalan embereknek.

Magyar Péterék inkasszózzák a fővárost

A közösségi költségvetés ötleteinek megvalósítása helyett a főváros kénytelen adót fizetni. A Tisza-kormány hivatalba lépésével egy időben ugyanis a városvezetés mögül a liberális médiaháttér eltűnt, a Tisza-kormányban szövetségest egyelőre nem talált, adóznia azonban továbbra is kell a Karácsony Gergely vezette fővárosnak. Nemrég annak ellenére emeltek le újabb 7,5 milliárd forintot Budapest számlájáról, hogy a kormány korábban október közepéig haladékot adott a fővárosnak a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a Fővárosi Önkormányzatnak nem kellett volna áprilisban és júliusban megfizetnie az esedékes részleteket, a teljes, 86 milliárd forintos összeget azonban 

október 15-ig egy összegben kell teljesítenie.

A mostani inkasszó nem az első volt az idén. Januárban – még az előző kormány időszakában – 11,7 milliárd forintot emeltek le Budapest számlájáról, így az idei közvetlen inkasszók összege már meghaladja a 19 milliárd forintot.

Emellett továbbra is működik az a korábban kialakult gyakorlat, hogy az állam a Budapestnek járó havi támogatások egy részét nem utalja át, hanem a szolidaritási hozzájárulás terhére számolja el. Kiss Ambrus korábbi tájékoztatása szerint ezen a módon további mintegy 10 milliárd forintot vontak el a fővárostól, vagyis összesen már közel 29 milliárd forinttal csökkent Budapest idei forrása. A főváros 80 milliárd forintos folyószámlahitel szeptember 19-én lejár, Kiss Ambrus közlése szerint pedig mindössze eddig biztosítható a főváros működése. 

Feltűnő változás ugyanakkor a baloldali nyilvánosság reakciója is. Míg az Orbán-kormány idején egy-egy, a szolidaritási hozzájárulással összefüggő inkasszót rendszerint éles politikai támadások, rendkívüli sajtótájékoztatók és a kormányt Budapest kivéreztetésével vádoló nyilatkozatok követtek, addig a Tisza-kormány hivatalba lépése óta végrehajtott hasonló intézkedések 

jóval visszafogottabb visszhangot kaptak a baloldali médiában és az óellenzéki politikusok részéről. 

Noha a főváros számlájáról ezúttal is milliárdos összeget vontak le, az ügy nem vált országos politikai kampány témájává, annak ellenére, hogy Budapest szeptember közepére ismét csődközeli helyzetben találhatja magát. 

Borítókép: Karácsony Gerely főpolgármester és Orbán Árpád, a Fővárosi Közgyűlés tiszás frakcióvezetője (Fotó: Ladóczki Balázs)