A diákok harmada menet közben kiesik az egyetemről

Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a hazai felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az ötven-hatvan százalékot is meghaladja. A legnagyobb veszélyben az informatikusok és a jogászok vannak.

Szeged, 2021. február 14. A Szegedi Tudományegyetem klasszicista elemeket is tartalmazó koraeklektikus stílusú úgynevezett központi épülete a Dugonics téren. Az eredetileg reáltanodaként fölavatott épület 1921 óta az egyetem rektori hivatalának és más, központi intézményeinek ad otthont. A 2011. évi felújítása óta Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központnak nevezik. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Tanulmányt jelentetett meg az Oktatási Hivatal (OH) az egyetemi lemorzsolódásról. A Felvi.hu-n elérhető dokumentum annak járt utána, hogy melyek azok a szakok, amelyeket a diákok egy része valamilyen okból nem tud vagy nem akar befejezni. Mint kiderült, a tanulmányok félbehagyásának okai közt nagyjából egyenlő arányban van jelen a követelmények nem teljesítése és a hallgató saját döntéséből való megszakítás, de alacsony számban előfordul például fizetési hátralék vagy fegyelmi miatti kizárás is. Kiemelték:

a pénzügyi nehézségek összességében nem számottevő okai a tanulmányok sikertelenségének.

A hároméves alapképzések több mint harmada (36-39 százaléka) abszolutórium nélkül zárul, és alig több mint fele jut el legalább az abszolutóriumig. Nagyon jelentős a lemorzsolódás az informatika, a műszaki és a természettudomány területek képzésein, ezeken a területeken a fiatalok fele elbukik vagy kiiratkozik. Lényegesen jobb a helyzet viszont a művészeti szakokon és a pedagógusképzésben. Megállapították, hogy

az államtudományi, valamint az egészségtudományi alapszakokon főleg saját elhatározásból szakítják meg tanulmányaikat a fiatalok, ezzel szemben a bölcsész- és az informatikushallgatók általában a követelményekkel nem boldogulnak, a hitéleti és sporttudományi alapképzéseken pedig rendszerint a túl sok passzív félév áll a sikertelenség hátterében.

Konkrét alapszakokat vizsgálva az látszik, hogy a legnagyobb mértékű lemorzsolódás a földmérő és földrendező mérnöki, a programtervező informatikus és a fizika szakon jellemző (50-65 százalék). A sor másik végén a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint a gyógytornászok állnak, közülük csak 15-17 százalék nem végez.

Jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi képzéseken. Fotó: Teknős Miklós

Rámutattak továbbá, hogy nagyobb a lemorzsolódás esélye a részidős munkarendekben (levelező, távoktatás), mint nappali szakokon, és több férfi esik ki a rendszerből, mint ahány nő. A tanulmányból kiderült az is, hogy

kevesebb diák esik ki az iskolákból ott, ahol az oktatói gárda fiatalabb.

Az intézményi bontás szerint az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, Edutus és Gábor Dénes Főiskola veszíti el a legtöbb hallgatót, alapszakosaiknak csaknem felét. A tudományegyetemek között a pécsin a legmagasabb, a debrecenin pedig a legalacsonyabb mértékű a lemorzsolódás.

A legjobb helyzetben mindenképpen a művészeti intézmények vannak, ezekben tíz-húsz százalék körül megáll a lemorzsolódás. Érdekes, hogy még szakokon belül is vannak jelentős eltérések: informatika esetében például sokkal nagyobb eséllyel szerez diplomát, aki a Corvinusra vagy Debrecenbe jár, mint aki ugyanezt a szakot a győri Széchenyi Egyetemen vagy Pécsett tanulja.

Az ötéves osztatlan képzések esetén hasonló arányokkal találkozunk: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. Legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnöki képzésből (12-17 százalék), valamint az általános orvosi szakról (15-18 százalék).

Sokan már gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka például egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után otthagyja az egyetemet. Ennél a képzéstípusnál is elmondható, hogy a fizetős diákok közül kevesebben jutnak el a diplomáig, mint az ingyen tanulók. Az osztatlan képzések között

a legtöbb sikertelen jogviszonyt a győri és a pécsi intézmény regisztrálta, de országos átlag fölötti a lemorzsolódás az ELTE ötéves képzésein is.

A mesterképzéseket az alapképzéseknél sikeresebben végzik a diákok, a nem tanári mesterszakoknak csak ötöde zárul abszolutórium nélkül. Különösen jól áll a versenyben például a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze három-hat százalékos a lemorzsolódás.