Dúró Dóra úgy vélekedett: bentlakásos iskolákban, „speciális”, illetve „párhuzamos” osztályokban kellene biztosítani azon tanulók oktatását, akik nem tudják betartani a közösségi normákat. A jelenlegi rendszer azokat a tisztességes családokat bünteti, akik a biztonság érdekében sokszor a lakhelyüktől távolabb eső iskolába kényszerülnek átíratni a gyermeküket – érvelt.
A politikus emlékeztetett arra: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint öt megyében haladja meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a 40 százalékot. Közölte, bár a szegregációt nem etnikai alapon képzelik el, tagadhatatlan, hogy az iskolai konfliktusok sokszor a magyar-cigány együttélésből fakadnak.
Dúró Dóra szerint a konfliktusok csak szaporodni fognak, mert a „magyarság lélekszáma generációnként megfeleződik, míg a cigányság lélekszáma szintén generációnként megduplázódik”.
Öt év alatt 160 milliárd forintot költött el az állam oktatási felzárkóztatási programokra, érdemi eredmény nélkül – tette hozzá a képviselő, aki szerint ez nem tartható fenn tovább, a politikának „a tisztességes családok” mellé kell állnia.
A Mi Hazánk azt javasolja, hogy a legkirívóbb esetekben bentlakásos iskolában oktassák a közösségi normák betartására képtelen tanulókat, amivel felelősségvállalásra, munkára és tanulásra lehetne nevelni őket. Elképzelésük szerint egy szociális, gyermekvédelmi és oktatási szakemberekből álló bizottság döntene arról, hogy kinek kell ilyen iskolában folytatni a tanulmányait – mondta Dúró Dóra.
