A románok támadása inkább a burzsoáziával szembeni fellépésre sarkallja a kommünt. A Szamuely Tibor népbiztos és Cserny József irányítása alatt működő Lenin-fiúk, terrorkülönítmények a lakosság ellen egyre több gyilkosságot követnek el. Ezekről a sajtó elvétve ad hírt, akkor is a hivatalos verziót közölve.
Április 20-án a 19 éves Dobsa Miklós huszárzászlóst gyűjtik be a Dunakorzóról, aki előző nap elveszítette az igazolványát. Mint Gratz Gusztáv A forradalmak kora című művében írja: Dobsa „a vallatás közben mosolyogni mert”, ezért „Cserny átadta a fiatalembert Groó Géza és Nyakas János terroristáknak, akik levitték a pincébe, összevissza verték, eltörték az állkapcsát és felsőkarját, majd agyonlőtték, kifosztották és holttestét a Dunába dobták”.
Két nap múlva Stenczel János ügyvédet, Nikolényi Dezső rendőrfogalmazót és hat társukat tartóztatják le, mert ellenforradalmi szervezetet akartak létrehozni. A forradalmi törvényszék minden vádlottat halálra ítél, de hatnak megkegyelmeznek. Stenczelt és Nikolényit a Markó utcai főreáliskola udvarán még aznap éjjel agyonlövik, amiről rövid híradást tesznek közzé. Egy szó sem jelenik meg viszont idősebb és ifjabb Hollán Sándor volt államtitkárok meggyilkolásáról, akiket másokkal egyetemben eredetileg túszoknak szemelnek ki a Lenin-fiúk megbízói. A Lánchíd Buda felé eső hídfőjénél a terrorlegények hátulról lelövik a két Hollánt, és a Dunába dobják őket április 23-án éjjel.
Április 22-én a vidéki mozgalmak elfojtására, a front mögötti bizottságok parancsnokává aznap kinevezett Szamuely Tibor „halálvonatával” Püspökladányba utazik, ahol elfogják és a temetőben agyonlövik Pongrácz Aladár csendőrszázadost és három altiszt bajtársát, amiért Berettyóújfaluban lefegyverezték a vörösőröket. Hajdúszoboszlón azt bosszulják meg, hogy miután a direktórium elmenekül a románok elől, a városvezetés ismét átvette az ügyek intézését. Fekete László polgármestert, Körner Béla takarékpénztári igazgatót és Tokay József rendőrségi fogalmazót minden további nélkül felakasztják.
Szentkirályon elégedetlenség tör ki, a fellépő vörösőrök többeket megkínoznak, két földművest és egy ügyvédet agyonlőnek. Nyíregyházán Kovács István főhadnagyot „rémhírek terjesztése miatt” állítja a forradalmi törvényszék elé április 22-én Pogány József népbiztos és Szamuely László, a népbiztos öccse. A tisztet halálra ítélik és agyonlövik.
Böhm Vilmos hadügyi népbiztos Az Est április 22-i tudósítása szerint a budapesti kerületi forradalmi munkás- és katonatanácsok ülésén úgy fogalmaz: „Aki ma figyelmetlenséget követ el, akár hadseregben, akár a munkásmozgalomban, az ellenforradalmár, és úgy fogunk vele elbánni, mint az ellenforradalmárokkal kell.” Ezt viszi tovább Szamuely Tibor: „Ma csak két embert ismerhetünk: proletárt és burzsoát. Vagy proletár, és harcolni akar a proletarizmus felszabadításáért, vagy semlegesnek tartja magát, és akkor én ellenségemnek tekintem. Aki ellenünk van, azon keresztültiprunk, legyen az bárki.” Pogány József szélsőséges internacionalista módon kijelenti: „Az ülésnek nagy demonstrációnak kell lenni, üzenetnek, elsősorban a demarkációs vonalon túl lévő proletártestvéreinknek, hogy tartsatok ki, üzenetnek az itthoni magyar burzsoáziához, hogy a mai naptól kezdve túsznak tekintjük.”
Felfegyverzett munkások az Andrássy úton
Ekkor kezdődnek a rendszeres túszejtések. Wekerle Sándort, akit háromszor is miniszterelnökké választottak, már március végén internálják, majd egyre több egyházi méltóságot, volt kormánytagot, magas rangú katonatisztet, arisztokratát, bankvezetőt tartóztatnak le.
A kávéházakat bezárják 20-án, s a magántelefon-beszélgetéseket is megtiltja Landler Jenő és Vágó Béla népbiztosok rendelete. Pár nap múlva Jancsik Ferenc, a Vörös Őrség budapesti parancsnoka úgy módosít: „Az összes kávéházak 1919. évi április 24-től kezdve további intézkedésig reggel hat órától délelőtt kilenc óráig és délután hat órától este kilenc óráig nyitva tartandók.” 22-én másik rendeletet ad ki: „1. Az utcán minden csoportosulás tilos. Minden csoportosulás résztvevőit a vörös őrök kötelesek azonnal letartóztatni a forradalmi törvényszék elé való állítás céljából. 2. Éjjel 11 órától az utcán tartózkodni senkinek sem szabad. […] 4. A tánciskolákat ezennel további intézkedésig beszüntetem. 5. A magánházakban a legszorosabb értelemben vett családi keretet meghaladó, bármilyen ürügy alatt tartandó összejövetel a legszigorúbban tilos. 6. A magánházakban minden világítás 11 órán túl tilos. […] ”
Egy következő újsághír: „A magán ajánlott levelek forgalma további intézkedésig szünetel. […] a közönséges magánleveleket a postahivatalok csak nyitott állapotban fogadhatják el.”
A sorozat első részét ITT, a másodikat ITT, a harmadikat ITT, a negyediket ITT, az ötödiket ITT tudják elérni.
