A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a 2018 decemberi Kossuth téri tüntetéseken elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt május 4-én három személy ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – közölte a Magyar Nemzettel Keresztes Imre főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.
A regionális nyomozó ügyészség a vádirataiban azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben – figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi rendelkezésekről szóló kormányrendeletre – tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozzon döntést. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapesete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vádirati tényállások lényege szerint a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon – az egymástól elkülönülten – résztvevő vádlottak a Parlament épületének védelmére felsorakozott rendőri sorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, amelyekkel eltalálták a rendőröket, illetve azért, hogy a sorfalat áttörjék, testükkel meglökték a rendőröket, akik ettől hátratántorodtak. A vádlottak ezen erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a biztosítási intézkedés körében előírt feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni.
Keresztes Imre főügyész emlékeztet rá, hogy a nyomozó ügyészség hasonló ügyekben korábban több személy ellen emelt vádat, amelyek közül a bíróság eddig négy ügyben hozott ítéletet. Az előkészítő üléseken a vádlottak beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A bíróság két esetben egy év alatti börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, míg egy esetben pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat, amely ítéletek ellen a vádképviseletet ellátó ügyész súlyosabb büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.
A bíróság egy vádlottat – az ügyészi indítványnak megfelelően – egy év börtön fokozatú, végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt, amely a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.
