Amerikai énem azt sugallja, hogy meríteni kell az amerikai patrióták tudástárából. Nekünk is szükségünk van egy amerikai mintára felépített függetlenségi nyilatkozatra, amelyet az értelmiség egésze magáénak vall. Az értelmiséget pedig úgy kellene (kellett volna) megnyerni, hogy el se kellett volna veszíteni. Visszanyerésük záloga a jövőjüket hosszú távon biztosító anyagi támogatás megszervezése, szilárd alapokra fektetése. Az előző kormányzat alatt megerősödött nemzeti vagyonos réteg felelőssége felépíteni egy alternatív nemzeti médiát, miután a Maglib kormányzat szétrombolta a korábbit. Kell egy új Echo TV, egy új Mandiner, egy új Kossuth rádió.
Valószínűleg hibáztunk a koncentrikus hatalmi körök mentén, nem tágítottuk, hanem szűkítettük azokat. A mostani szűkmarkú bolsevik kormányzati tempó azonban akár kedvező is lehet a demokrácia és a szuverenista kormányzás visszaállítása tekintetében. A hatalmat és a vele járó közpénzeket ugyanis politikai erény széleskörűen megosztani a lakossággal. Hasonló releváns kormányzati kötelezettség a folyamatos egyeztetés a lakossággal. Ezeknek nyomát se látjuk a Tisza-kormány eszköztárában, ami öngól.
Az önmarcangolás nem célravezető. Az önvizsgálat inkább. Ki kell mondani, hogy hímző kisasszonyok voltunk a hatalomba pottyantott ámokfutókhoz képest. A Tisza-vezérek sanyargató-bántalmazó hozzáállása nemcsak minket, de egész Európát fenyegeti. Az orwelli újbeszél (newspeak), a duplagondol (doublethink), valamint a gondolatbűn (thought crime) mind cinikus elemei az új diktatúra tekintélyelvű, megfigyelésre alapuló Facebook, Google, Instagram ÁVH-ra emlékeztető vészkorszakának. Nem „magyar” találmány mindez, viszont ennek főbb elemeit épp egy Magyar emeli be a hazai politikai színtérre. Márpedig ezt nem lehet másképp minősíteni, mint összehangolt támadást a demokrácia ellen.
