Amikor a hallgató vizsgáztatja a tanárt

Nem elég, ha egy oktató az egyetem vezetése szerint alkalmas a feladatára, egyre fontosabb, hogy a diákjai is elégedettek legyenek az órákon nyújtott teljesítményével. Az oktatók munkáját ma már minden felsőoktatási intézményben részletes szempontrendszer szerint értékelik a hallgatók, és a szabályok szigorítása nyomán komoly súlya lett a diákvéleményeknek.

Minden szemeszterben egyszer ők adják a jegyeket Fotó: Bach Máté

Minden szemeszter során van egy alkalom, amikor a felsőoktatásban „a nyúl viszi a puskát”, vagyis a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy ne a saját jegyeiken izguljanak, hanem ők értékeljék, osztályozzák a professzoraik teljesítményét. Erre az oktatói munka hallgatói véleményezése (omhv) névre keresztelt rendszer ad lehetőséget, amit ma már sokkal komolyabban vesznek az intézmények, mint néhány évvel ezelőtt.

A diákok ezen jogát a felsőoktatási törvény régóta biztosítja, ám a részleteket az egyetemekre bízták, így a hallgatói értékelés a kezdeti időkben meglehetősen vegyes hatékonysággal működött. Miután a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kutatása rávilágított, hogy sok helyen a diákok többsége ki sem tölti az oktatók munkájára vonatkozó kérdőíveket, vagy ha igen, akkor sem kezd az eredményekkel semmit az egyetemvezetés, a szervezet kezdeményezte az értékelési gyakorlat egységesítését.

Minden szemeszterben egyszer ők adják a jegyeket
Fotó: Bach Máté

Ezt sikerült is elérni, 2016 óta ugyanis kormányrendeletben írják elő, hogy az omhv-eredményeket figyelembe kell venni az oktatók kötelező munkáltatói minősítése során. Az értékelés két fő szempont mentén zajlik; az egyik az oktatási tevékenység általános színvonala, a másik pedig a hallgatók szakmai előmenetelének támogatása. Mindkét skálán kiemelkedő, megfelelő, kevéssé megfelelő vagy nem megfelelő értékelést kaphatnak az oktatók.

Hogy a fő szempontokat milyen konkrét mutatókkal jelzik, azt az egyetemi szenátusok maguk határozhatják meg, a helyi hallgatói képviselettel közösen kidolgozva a kritériumokat. A hallgatók többnyire arról adnak számot, mennyire találták hasznosnak az órát, elég felkészült-e az oktató, segítőkész-e, igaz­ságosan értékel-e stb.

Mivel a kép akkor lesz igazán reális, ha a diákok többsége él az értékelés lehetőségével, sok egyetem extra motivációs eszközökkel él, például a részt vevő diákok előbb vehetik fel a tantárgyaikat, mint a többiek, így nagyobb mozgásteret kapnak az órarendjük összeállításában. De van, ahol laptopot vagy valamilyen belépőjegyet is kisorsolnak a kitöltők között.

Úgy tudjuk, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) élen jár a hallgatói értékelések hatékony felhasználásában. Az egyetem vezetése lapunkkal közölte: az oktatók értékelése és javadalmazása során is nagy hangsúlyt helyeznek a hallgatók véleményére, mert a diákok visszacsatolása segíti az oktatási és pedagógiai színvonal emelését és hozzájárul a képzések fejlesztéséhez.

A Corvinuson minden félévben kitölthetik a diákok a féléves tantárgyakra és oktatókra vonatkozó kérdőíveket, amelyeket 50-55 százalékuk küld vissza. Az eredményeket az oktatók, a vezetőik és a hallgatók is látják. Az évente tartott pedagógusnapi ünnepségen a kiváló oktatókat díjazni is szokták, ennek egyik szempontja éppen a hallgatói véleményezés eredménye.

De a diákoktól kapott osztályzat az előléptetési pályázatokban is latba esik, illetve az oktatók éves értékelésekor is figyelembe veszik, ami már a jövedelem szintjét is befolyásolja. Azoknak az oktatóknak, akiknek három féléven keresztül is 3,3 alatt van az összesített értékelése az egyestől ötösig terjedő skálán, fejlesztőképzésen kell részt venniük – emelte ki a BCE, hozzátéve: az oktatási rektorhelyettest, illetve a dékánokat minden félévben tájékoztatják arról, hogy kik a gyengébben teljesítők. Az érintettek fejlesztését – ami óralátogatást és tanácsadást is magában foglal – az egyetem tanárképző és digitális tanulási központjának munkatársai végzik.