Balog Zoltán szerint egyetlen pont maradt nyitva a hatpontos követelések közül, a hallgatói szerződések ügye. Szeretnék, ha tovább beszélnének erről – közölte, megjegyezve: a diplomába fektetett pénzért valamilyen módon helyt kell állni. Kérdésre válaszolva azt mondta: „részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük”, teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek.
Nem lesz probléma
Balog Zoltán igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e olyan szakok, ahol nem lesz államilag támogatott képzés, mint a jogász és közgazdász szakok. Arról, hogy lesz-e a kapacitás függvényében elegendő hely az intézményekben, azt mondta: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint orvosképzés, lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek – jegyezte meg.
A miniszter a szerdán várható kormánydöntéseket nem kívánta részletezni, azt mondta: az ő előterjesztésük arról szól, hogy felülről nyitott rendszer legyen, és kitért arra, hogy a hallgatói szerződés konkrét formájában lehetnek bizonyos kivételes esetek. Példaként említette, ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal.
Ez mindenki érdeke
Ugyanakkor az a szándék, hogy ne lehessen úgy eltölteni egy évtizedet az egyetemen, hogy valaki nem jut diplomához – jegyezte meg a tárcavezető, aki szerint ez a szülők, a fiatalok és az ország érdeke is. Az nem változik, hogy lesz egy minőségi pontszám, ami egyetemenként, főiskolánként és szakonként változik, ezt az intézményekkel együtt határozzák meg.
A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. „Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják” – fogalmazott, hozzátéve: ezt tudomásul veszi, ez már masszív pártpolitika.
